Óriási bajban a német gazdaság

Merz a kampányban gyors ipari fellendülést és a német gazdaság megerősítését ígérte, ám a helyzet azóta inkább romlott. Az ipari szektorban tömeges leépítések zajlanak, az augusztusi munkanélküliség 3,02 millió fővel tízéves csúcsra ért, és immár harmadik éve stagnálás fenyeget. Bertram Kawlath, a gépgyártók lobbiszervezetének vezetője nyilvánosan bírálta a kormányt, mondván, az ipar „felháborodott és csalódott”, mert a reformok késlekedése miatt egyre több munkahely szűnik meg. A német gazdaságkutatók mindössze 1,3–1,4 százalékos növekedést várnak 2026–27-ben, miközben a strukturális problémák – magas energiaárak, amerikai vámháború, kínai verseny, elöregedő társadalom – tartósan fennmaradnak.

A kancellár már márciusban keresztülvitte a Bundestagon a 500 milliárd eurós infrastruktúra- és védelmi alapot, amely részben feloldotta az alkotmányos adósságféket. Bár ez segíti a gazdaságot, szakértők szerint nem elég egy valódi fordulathoz. Tom Krebs, a mannheimi egyetem közgazdásza rámutatott: minden védelmi kiadás egy eurója legfeljebb 50 centnyi többlettermelést hoz, miközben a feldolgozóipar mély válságban van. A beruházások multiplikátorhatása az infrastruktúrában erősebb, de az összeg 12 évre elosztva kevésnek bizonyul.

Politikai helyzete sem kedvez Merznek. Koalíciója, a konzervatív–szociáldemokrata együttműködés, a második világháború utáni egyik legszűkebb többséggel kormányoz. Az AfD szeptemberben először előzte meg a konzervatívokat a népszerűségi listán, és Alice Weidel azzal támadta a kancellárt, hogy ő lesz „a Német Szövetségi Köztársaság legcsődbementebb kancellárja”. A felmérések szerint Merz munkáját csak a németek 26 százaléka támogatja.

A kancellár az őszre ígér átfogó reformokat, az úgynevezett „reformok őszét”. A tervek között szerepel a tartós munkanélküli segély csökkentése, a nyugdíjasok munkába állásának ösztönzése és a nyugdíjrendszer átalakítása. A legérzékenyebb kérdéseket azonban szakértői bizottságokra bízták, ami hosszú folyamatot vetít előre. Szociáldemokrata politikusok máris kételkednek a program valódiságában, „politikai színjátéknak” nevezve azt.

Az üzleti szféra mindeközben sürgeti a gyors döntéseket. Jörg Dittrich, a német kézműves kamara elnöke szerint a gazdaság „intenzív osztályon” van, és azonnali kezelésre van szüksége: a bürokrácia csökkentésére és a szociális rendszer költségeinek féken tartására. A gazdasági elemzők többsége Merz teljesítményét eddig „inkább negatívnak” ítélte. Ahogy Tom Krebs fogalmazott: „Stratégiai iparpolitikára lenne szükség. De nincs terv.”