Az EU kudarcot vallot

A migrációról szólva felidézte: 2015-ben százezrek indultak el Európa felé, és míg egyes országok befogadóak voltak, mások – köztük Magyarország – nem akartak bevándorlóországokká válni.

Rámutatott, hogy az uniós intézményrendszer működése ma arra az elhibázott elképzelésre épül, hogy a vonakodó tagállamokat rá kell kényszeríteni a brüsszeli álláspont követésére. Orbán Balázs szerint a magyar kormány kötelessége képviselni a magyar emberek többségének akaratát, és ha a magyar társadalom nem kér az illegális bevándorlásból, akkor ehhez mérten kell eljárnia európai szinten is.

Példaként említette a vitát Angela Merkellel: amikor a migrációs válság elején a német kancellár arra kérte Orbán Viktort, hogy ne zárja le a határokat, a magyar miniszterelnök azt válaszolta, hogy meg fogja védeni az országát. Orbán Balázs hozzátette: Magyarország jelenleg napi egymillió eurós uniós bírságot fizet a határok védelme érdekében hozott döntés miatt. Úgy vélte, annak eldöntése, hogy kit engedünk be az országba, a nemzeti szuverenitás része. Brüsszel nyomásgyakorlása a migráció kérdésében a közös európai szolidaritás hiányát mutatja.

Az EU energiaellátásáról szólva rámutatott: Magyarország nyíltan vásárol olcsó orosz energiát, miközben más tagállamok ugyanazt az orosz energiát közvetítőkön keresztül, például Indián át szerzik be. „Indiai energiának nevezik, és így már erkölcsileg elfogadhatónak tartják” – hívta fel a figyelmet a nyugati gyakorlatra.

A gazdasági helyzet kapcsán emlékeztetett a Budapesti Nyilatkozatra, amely a versenyképesség érdekében tett lépéseket, integrált tőkepiacot és mesterséges intelligenciába irányuló befektetéseket sürgetett. Úgy látja, az EU erről megfeledkezett, és minden forrást az ukrajnai háború finanszírozására fordít.

Orbán Balázs szerint a jelenlegi brüsszeli vezetés politikájának következménye, hogy Európa minden oldalról elszigetelődött. Megszakadt az energetikai együttműködés Oroszországgal, kereskedelmi háború indult Kína ellen, és az EU már az amerikai választások előtt konfrontációs politikába kezdett a leendő washingtoni vezetéssel. Az Atlanti-óceán két partja között tartós szembenállás alakult ki, miközben a világ más részein is romlanak kapcsolataink – mutatott rá.

A fiatal generációról kijelentette: szerte a nyugati világban csalódottság és bizonytalanság jellemzi őket, sokan nem látják, hogyan alapíthatnának családot, hogyan juthatnának saját otthonhoz, biztos munkához, és miként teremthetnek kiszámítható jövőt. Az európai vezetők csak a háborúról beszélnek, miközben a fiatalok munkahelyet, biztonságot és lehetőségeket akarnak – fogalmazott. Élesen bírálta a nyugat-európai nagyvárosok romló közbiztonságát is, amelyet a migráció következményének nevezett, és hangsúlyozta: Magyarország nem kívánja átvenni ezt a modellt.

Az orosz-ukrán háborúról szólva kijelentette: Ukrajna teljesen külföldi támogatásokra szorul, miközben az oroszok több területet ellenőriznek, mint a konfliktus kezdetén. Minél előbb véget ér a háború, annál jobb az EU-nak, különben egy NATO-Oroszország összecsapás kockázatával kell számolni – mutatott rá.

Összegzésként kijelentette: a brüsszeli vezetés azért nem tud megfelelő válaszokat adni ezekre a kérdésekre, és megoldani a helyzetet, mert ők nem a megoldás, hanem a probléma részeivé váltak.