A közép-európai országok többsége negatívan ítéli meg az európai bizottsági elnököt

Mráz Ágoston Sámuel kijelentette: Ursula von der Leyen olyan ígéreteket tett beszédében, amelyeknek nincs fedezete.

Úgy fogalmazott: Ursula von der Leyen „titkos terve az Európai Unió (EU) eladósítása”.

Mráz Ágoston Sámuel kitért arra: beszédében a bizottsági elnök ott is jóléti intézkedéseket jelentett be, ahol nincs hatásköre az EU-nak.

A beszédből – amelyet „egy tartalomgazdag, a kormányzás látszatát fenntartani kívánó, pénzosztó” beszédnek jellemzett – az elemző kiemelte: az EU továbbra is az orosz fosszilis tüzelőanyagok gyorsabb kivezetését szorgalmazza.

Mráz Ágoston Sámuel ezt teljes abszurditásnak, vállalhatatlan és teljesíthetetlen célkitűzésnek nevezte, jelezve: ez egy magyar energiaszuverenitási kérdés is.

Ha az orosz energiától való leszakadást folytatják, akkor éleződni fog a konfliktus Szlovákia, Magyarország és Brüsszel között – jegyezte meg. „Mi nem ismerünk semmilyen olyan árazást és számítást, ami alátámasztaná a bizottsági elnök által elmondottakat, miszerint a nyugatról vásárolt energia olcsóbb lenne, mint az orosz”.

A Nézőpont Intézet szerint az európai bizottsági elnök „közvetetten arról beszélt, hogy nem csinált semmit az elmúlt évben”. „Amit viszont csinált, az erősen vitatható”, ide tartozik az EU és az Amerikai Egyesült Államok közötti kereskedelmi megállapodás – mondta.

Mráz Ágoston Sámuel megjegyezte, azt, hogy ez egy jó megállapodás lenne, még Ursula von der Leyen politikai szövetségesei sem látják így. Kritikát kapott a német kancellártól, és az elemző szerint figyelmet érdemel az a német sajtóban megjelent hír is, miszerint felmerült, hogy Ursula von der Leyen legyen a következő német szövetségi elnök.

A Nézőpont Intézet vezetője azt mondta, Orbán Viktor kormányfő azon tézise, hogy Brüsszel átveszi Washington szerepét a demokrata adminisztráció bukása után, kezd testet ölteni Ursula von der Leyennél, amikor a bizottsági elnök demokráciavédelmi központ alapításáról és médiatámogatási programról beszél.

Az elemző úgy fogalmazott: „ismerjük ezeket a médiatámogatási programokat, a kiegyensúlyozottság jelzője nem alkalmazható rájuk, kifejezetten a balliberális média támogatásáról van szó”.

Szintén Orbán Viktor vízióit támasztotta alá az a bejelentés is, hogy a külpolitika terén minősített többséggel kell döntéseket hozni – mondta Mráz Ágoston Sámuel.

Kitért arra, hogy egy „politikai unió” megalapításának kísérletéről is beszélt Ursula von der Leyen, és beszélt a Balkán, Ukrajna és Moldova integrálásáról a közös piacba. Ukrajna közös piacba illesztése a Nézőpont Intézet értelmezése szerint azt jelenti, hogy Ukrajnát fel kell venni az EU-ba.

Mráz Ágoston Sámuel ismertette a Nézőpont Intézet Ursula von der Leyen népszerűségét mutató közvélemény-kutatást, amely szerint a közép-európai országok többsége negatívan ítéli meg az európai bizottsági elnököt. Az EU vezetésére irányuló kérdésre a lengyelek kivételével minden ország rossz véleményt adott.

Az ukránok katonai támogatásának kérdésében Lengyelország kivételével minden ország elutasító választ adott, a „legvilágosabban gondolkodó ország pedig Magyarország” – ismertette az elemző.

Petri Bernadett, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium közvetlen uniós források felhasználásának koordinációjáért felelős miniszteri biztosa azt mondta, Ursula von der Leyen „válságbeszédet” tartott.

„Amikor egy politikai erő válságban van, akkor megpróbál leszámolni a saját ellenzékével, amihez a jogszabályokat, azok kihasználását, kifordítását használja.” Mint mondta, a hatalom megtartása érdekében kell valamilyen technika, és ezek rendszeresen jogi megoldások.

Az unió a jogi konfliktusokat valójában a hatalmi, politikai térnyerésére használja – mondta a miniszteri biztos, hozzátéve: ezzel a technikával ellehetetlenítik azokat a politikai erőket, amelyek velük szemben állnak és kritikát fogalmaznak meg.

Azt látják, mondta, hogy ezt a jurisztokráciának nevezett jelenséget az unió rendszerszinten alkalmazza.

A Fidesz-KDNP, illetve a Patrióták frakciója „egyértelműen Brüsszel ellenzéke, ellenzéki leszámolást látunk ilyen tekintetben” – fogalmazott, hozzátéve: egyre inkább jogi úton rendeznek politikai vitákat.

Ennek típuseseteiként említette a mentelmi jogi ügyeket, a kötelességszegési és jogállamisági eljárásokat. Ezekben az esetekben „nem a szerződéseket kéri számon az unió a tagállamokon, hanem a politikai hűséget”.

Zemplényi Lili Naómi elemző a Nézőpont Intézet által készített, az EU intézményeit jogállamisági szempontból vizsgáló elemzésről beszélt.

Elmondta: tizenöt esetet gyűjtöttek össze, amelyeken keresztül bemutatják, hogy milyen problémák vannak az Európai Parlament, az Európia Bíróság és az Európai Bíróság működésében.

Típushibaként azonosították a korrupciót, az összeférhetetlen pozíciókat, az átláthatatlan finanszírozást és a „kettős mércét”, amely a jogbiztonságot veszélyezteti.