Teljes lejtmenetben az Európai Unió

Donald Trump amerikai elnök békekezdeményezései új lendületet adtak az ukrajnai háború lezárásának, miután Vlagyimir Putyin orosz, majd Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is tárgyalt. A háttérben azonban Brüsszelben, Berlinben, Párizsban és Londonban továbbra is ott munkál a régi álom: Ukrajna uniós csatlakozása.

Egyes hírek szerint az európai vezetők még Trumpot is megpróbálták rávenni, gyakoroljon nyomást Orbán Viktor magyar miniszterelnökre, hogy adja fel régóta képviselt álláspontját. Ha mindez igaz, az nem csupán újabb tévedést, hanem súlyos rövidlátást jelez. Budapest ugyanis nem makacskodik – előrelátó. És éppen ez az, ami a mai Európából hiányzik – írja a Brussels Signal.

A számok önmagukért beszélnek.

Ukrajna három és fél év háború után romokban hever, újjáépítéséhez a Magyar Külügyi Intézet becslése szerint 2,5 ezer milliárd euróra lenne szükség – ez tizenkétszerese az Európai Unió teljes éves költségvetésének.

Márpedig a kontinens legnagyobb gazdaságai sem állnak jól: Németországot ipari összeroskadás és stagnálás sújtja, Franciaországban elszabadult a költségvetési hiány, Olaszország pedig 140 százalékos államadóssági csapdában van. Hogyan finanszíroznák egy háború sújtotta ország talpra állítását, miközben saját terheik alatt is roskadoznak?

Ha mindez nem lenne elég, Ukrajna csatlakozása tömegesen szabadítaná Európára a rendkívül olcsó munkaerőt, amely lenyomná a kontinens bérszínvonalát, és tovább mélyítené azokat a társadalmi feszültségeket, amelyek már most is populista fordulatot idéznek elő szerte az Európai Unióban. Eközben a mezőgazdasági piacot elárasztanák az ukrán mezőgazdasági termékek, amelyek végképp tönkretennék a gazdákat éppen akkor, amikor az EU–Mercosur-megállapodás (Dél-Amerikával kötött kereskedelmi alku) miatt már most is szorult helyzetbe kerültek.

A biztonságpolitikai kockázatok pedig talán még ennél is súlyosabbak. Kijev nyíltan kimondta: nem hajlandó semmilyen tartós területi kompromisszumra Oroszországgal. Ha Ukrajna tag lenne, az EU a lisszaboni szerződés 42. cikkének értelmében automatikusan részese lenne egy újabb háborúnak. Európa katonailag gyenge, és egy ilyen garancia valójában nem a békét, hanem a felelőtlen kijevi politikát ösztönözné – amely mögött ott tudná az egész uniót, még akár nukleáris konfliktus kockázatával is.

És ha mindez nem lenne elég, Ukrajna belső állapotai sem felelnek meg a csatlakozási feltételeknek.

A korrupció rendszerszintű, Ukrajna a Transparency International listáján olyan államokkal említhető egy lapon, mint Mauritánia vagy Kolumbia.

Mit jelentene ez, amikor az európai adófizetők milliárdjai kezdenének ömleni újjáépítés címén keletre? A válasz könnyen sejthető.

Külön fejezetet érdemel a kisebbségek helyzete. Kijev évek óta szűkíti a nyelvi és kulturális jogokat – nemcsak az orosz anyanyelvűekét, hanem a kárpátaljai magyarokét, a galíciai lengyelekét és a bukovinai románokét is. Nem véletlen, hogy Klaus Johannis román elnök még 2017-ben le is mondta hivatalos kijevi látogatását tiltakozásul az ukrán nyelvtörvény miatt. Brüsszel, amely oly szívesen hirdeti a sokszínűséget, minderről most mélyen hallgat. A Brussels Signal szerint a legnagyobb kérdés azonban geopolitikai.

Ukrajna integrálása az EU-ba végleg elzárná Európa lehetőségét arra, hogy valaha is békülékeny, közös biztonsági és gazdasági rendszert építsen Oroszországgal.

Moszkva nem tűnik el, nem győzhető le szankciókkal, és továbbra is nukleáris nagyhatalom, valamint kulcsszereplő az energia- és nyersanyagpiacon. Európa valódi érdeke a feszültség csökkentése lenne, nem pedig a vég nélküli konfrontáció. Donald Trump is hangsúlyozta: Oroszországot Európához kellene közelebb hozni, nem Kína karjaiba taszítani, vette észre a hirado.hu.

„Orbán Viktor ellenállása tehát nem „oroszbarát makacskodás”, hanem józan belátás. Ezt a magyarok is megerősítették egy nyílt szavazáson, ahol 95 százalékuk elutasította Ukrajna uniós csatlakozását” – vonta le következtetéseit a brüsszeli lap.