Orbán Balázs: Orbán Viktor a magyar nép érdekében kormányoz

Elmondta, amit a nemzetközi média „orbánizmusként” próbál címkézni, az valójában nem ideológia, hanem szuverenista és hazafias kormányzás.

„Hiszünk a hagyományos értékekben, úgymint család, nemzet és rend, de egyúttal alkalmazkodunk a 21. század kihívásaihoz is” - szögezte le.

Emlékeztetett: Orbán Viktor kormányában nemzeti liberálisok, kereszténydemokraták és nemzeti konzervatívok is szerepet vállalnak, őket a Magyarország szuverenitása iránti elköteleződés egyesíti. „Hisszük, hogy a nemzet az a keret, amelyen belül napjaink legnagyobb kihívásaival meg tudunk küzdeni” - fogalmazott.

Kérdésre válaszolva emlékeztetett a kormányfőnek a Bálványosi Szabadegyetemen elmondott legutóbbi beszédére, amelyben arra figyelmeztetett, a világrend változása már nem elméleti kérdés, hanem realitás, példaként említve többek között a migrációt és a fegyverkezési versenyt.

„Ebben az egyre inkább polarizálódó világban Magyarország nem csatlakozik automatikusan egyetlen tömbhöz sem; az elköteleződés logikája helyett a kormány függetlenül, a magyar érdekek mentén fordul mind a Kelet, mind pedig a Nyugat felé” - jelentette ki, aláhúzva: ez nem semlegesség, hanem szuverén, nyitottságon, egyensúlyon és pragmatizmuson alapuló külpolitika.

Emlékeztetett: Orbán Viktor a 2014-es tusványosi beszédében használta először az illiberális demokrácia kifejezést: „akkor botrányt kiáltottak, ma azonban a miniszterelnök szavai inkább próféciának tekinthetők”.

Hangsúlyozta, az illiberális demokrácia „az emberek többségének az akarata és az egyéni szabadság védelme közötti egyensúlyt” jelenti, olyan rendszert, ahol a a hatalom a néptől, nem pedig a liberális elitektől - nem kormányzati szervektől és nem megválasztott tisztségviselőktől - származik.

Emlékeztetett, Orbán Viktor a szovjet rendszerrel szembeni fellépésével vált ismertté, és „ugyanezen logika mentén folytatjuk az ellenállást, azonban most azzal szemben, ami Brüsszelből jön”. „Akkor ez a kommunizmus volt, ma a liberális imperializmus” — szögezte le.

„Külpolitikánk a nemzeti érdekeken nyugszik. Nem vagyunk sem orosz-, sem ukránpártiak; magyarpártiak vagyunk” - fogalmazott.

Az ukrajnai háborúval kapcsolatban Orbán Balázs közölte, a magyar kormány a harcok első napjától fogva azon az állásponton volt, hogy Európának közvetítői szerepre kell törekednie, emlékeztetve arra, hogy Orbán Viktornak a béke érdekében tett látogatásai, például Oroszországban, Kínában és Törökországban, a magyar nép és az európai stabilitás védelmét szolgálták.

Kiemelte: Magyarország számára ez a háború nem valami absztrakt és távoli dolog, hanem közvetlen fenyegetés országunk biztonságára és a gazdaságára nézve, a konfliktus elhúzódása pedig ellentétes az európai érdekekkel is. „Mindig azt mondtuk: a háború elnyújtása nem Európa érdeke” - hangsúlyozta.

A családpolitikáról elmondta, a tervek szerint 2026-ra Magyarország a GDP-je öt százalékát fordítja családtámogatásra, rövidesen a kétgyermekes anyák is mentesülnek a jövedelemadó alól, és a fiatalokat támogatják első lakásuk vásárlásában, gyakran alacsonyabb havi költségekkel, mint a bérlés. „... már egy 18 éves számára is lehetséges, hogy saját lakása legyen; ez Nyugat-Európában elképzelhetetlen” -hangsúlyozta.

Elmondta azt is: Magyarország tiszteletben tartja, hogy egyes országok a bevándorlást tekintik megoldásnak a romló demográfiai adatokra és a munkaerőpiaci kihívásokra, „de nekünk nincs szándékunkban embereket importálni”. A migráció hosszú távon nem pusztán a közbiztonságra, hanem a demokrácia működésére is kihat, a migránsoknak előbb-utóbb állampolgárságot kell adni, így a társadalom „lassan, de visszafordíthatatlanul” megváltozik.

A jövő évi parlamenti választásokról elmondta, „a magyar választók látják az igazságot”. „Értük harcolunk és bízunk bennük, hogy mellénk állnak”.

Az unió és Magyarország kapcsolatárról közölte, az EU gazdasági és politikai hanyatlásnak indult. „A világ GDP-jének 1992-ben még közel 29 százalékát kitevő részesedése ma már kevesebb mint 15 százalék. Ebben a vákuumban a brüsszeli, nem megválasztott bürokraták több ellenőrzést és egy központosított szuperállamot szorgalmaznak” - magyarázta, hozzátéve: „mi vagyunk Brüsszel demokratikus ellenzéke”. Az EU vezetése minden, Európára leselkedő kihívást és nehézséget azon a szűrőn át néz, miként lehet csökkenteni az egyes tagállamok hatásköreit és kiterjeszteni Brüsszel befolyását.

Hangsúlyozta, az EU és Magyarország közötti nézeteltérések a bevándorlási válsággal kezdődtek,: 10 éve Magyarország kerítést épített egy határszakaszán, megakadályozandó az illegális migránsok belépését, amit Brüsszel élesen bírált.

„Az eredmények azonban önmagukért beszélnek: 2015-ben majdnem 400 ezer illegális határátlépést regisztráltunk, ma ez a szám gyakorlatilag nulla (...) Ha van politikai akarat, az illegális bevándorlás megakadályozható” - húzta alá.