Európai Unió
Az uniós kohéziós politika pozitív hatást gyakorol az uniós országokra
Felmérést készített az Eurobarométer
A felmérés szerint azon megkérdezettek aránya, akik tudnak a régiójukban zajló uniós finanszírozású projektekről, 2019 óta stabilan 40 százalék körül maradt uniós szinten, ami 2017-hez képest mintegy 5 százalékpontos növekedést jelent. Ez az arány Magyarországon 53 százalék.
A válaszolók 79 százaléka gondolja úgy, hogy ezek a kezdeményezések pozitívan járulnak hozzá az adott ország vagy régió életkörülményeihez. Magyarországon 85 százalék azok aránya, akik pozitívan vélekednek az uniós kohéziós projektekről - derült ki a felmérésből.
A megkérdezettek 57 százaléka vélte úgy, hogy a területükön megvalósuló, uniós támogatásban részesült projektek hozzájárultak ahhoz, hogy "uniós polgárnak" érezzék magukat.
A válaszadók kétharmada ismer legalább egy kohéziós politikai alapot, például az Európai Regionális Fejlesztési Alapot (ERFA), illetve a Kohéziós Alapot, az Európai Szociális Alapot, az Interreget vagy az Igazságos Átmenet Alapot. A kohéziós alapokat illető ismeretek Lengyelországban (92 százalék) és Szlovákiában (91 százalék) a legmagasabbak - jegyezték meg.
A felmérésben részt vevők mintegy 17 százaléka számolt be arról, hogy személyesen részesült az ERFA vagy a Kohéziós Alap által támogatott projektből, míg ez az arány egyes országokban 50 százalékra emelkedett - írták.
A jövőbeli uniós beruházásokat illetően a válaszadók szerint prioritásként szükséges kezelni az egészségügyi és oktatási infrastruktúrák fejlesztését (49 százalék), a környezetvédelmet, a vízkészleteket és az klímapolitikát (38 százalék), a munkahelyteremtést és a munkaerőpiachoz való hozzáférést (31 százalék), valamint a lakhatás és az energiahatékonyság javítását (27 százalék).
A megkérdezettek 64 százaléka vélte úgy, hogy a kohéziós politikának valamennyi uniós régiót támogatnia kell, különös tekintettel a magas munkanélküliséggel küzdő térségekre (63 százalék), a hátrányos helyzetű városi térségekre (51 százalék), valamint az eldugottabb vidéki vagy hegyvidéki régiókra (50 százalék) - derült ki a felmérésből.
