Magyarország megálljt parancsolna a brüsszeli önkénynek

– Az uniós csúcstalálkozó előtt ismét célkeresztbe került Magyarország, a Tisza Párt „nagytestvéreként” a Néppárt is támadásba lendült. Felvetődött, hogy megpróbálnak megkerülni bennünket, és újra elővették a szavazati jogunk megvonásának ötletét is. Milyen most a hangulat Brüsszelben?

– Lényegében ugyanolyan, mint az elmúlt másfél évtizedben. Mióta jobboldali kormány van Magyarországon, folyamatos ideológiai nyomás alatt vagyunk. Most különösen, hogy Magyarország egyértelműen elutasítja Ukrajna uniós tagságát, a VOKS-on szavazók 95 százalékával a háta mögött. A Bizottság minden eszközzel próbálja zsarolni hazánkat, hogy olyan brüsszeli bábkormány kerüljön hatalomra, amely jobban kiszolgálja Brüsszel érdekeit – mint Lengyelországban. A tét nagy: Magyarország és Európa jövője. Brüsszelben föderális Európát akarnak, mi pedig azt, hogy megmaradjunk nemzetállamok szövetségeként. Ez a vita húzódik meg Ukrajna csatlakozása mögött is. Ez nem érdem és nem érdekalapú bővítés lenne, hanem politikai eszköz: olyan országot akarnak beemelni, amely erősen elmozdítaná Európát a háború és az uniós döntéshozatalt a föderalizmus irányába.

– Az utóbbi időben több ország is csatlakozott egy kezdeményezéshez, amely az ideológiai alapú bírói gyakorlatot bírálja. Magyarország is aláírta a levelet. Mi áll ennek a hátterében?

– Kilenc ország fordult közösen a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bírósághoz. A kritika lényege, hogy a bírósági gyakorlat az emberi jogi diskurzust felhasználva jelentősen szűkíti a nemzetállami mozgásteret, különösen az illegális migráció megfékezése terén. A strasbourgi bíróság olyan ítéleteket hoz, amelyek gyakorlatilag ellehetetlenítik a határvédelmet. Még ha ki is utasítunk valakit, nincs eszköz a végrehajtásra. Ebből lesznek a biztonsági kockázatok. És miközben ezek a problémák adottak, a Bizottság elfogadott egy nagy ovációval kísért Migrációs Paktumot, ami valójában semmit nem old meg. A rendszer továbbra is alkalmatlan az illegális migráció megállítására.

– Pedig a legutóbbi EP-választáson megerősödtek a szuverenista és patrióta pártok. Úgy tűnt, a Néppárt is elkezd jobban figyelni ezekre a problémákra, különösen azok után, hogy Friedrich Merz lett Németország kancellárja...

– A választások világos üzenetet küldtek: az európai polgárok többsége elutasítja az illegális migrációt. A Néppárt mégis szövetkezett a baloldallal és a liberálisokkal, és így eltávolodott saját, korábbi értékeitől. A patrióta pártok ma is következetesen kiállnak a határvédelem és a nemzeti érdek mellett, de a mainstream pártok – akár balról, akár a Néppárt soraiból – inkább mellébeszélnek, miközben ténylegesen támogatják az illegális migrációt.

– Az Európai Unió ideológiai nyomásgyakorlása más területeken is megjelenik, például az LMBTQ-kérdésben. Volt olyan felvetés, hogy a tőke szabad áramlására hivatkozva minden tagállamra rákényszerítenék a progresszív-liberális körök akaratát. Ugyanakkor más kisebbségek esetében még a világosan megfogalmazott szabályok, kötelezettségvállalások betartása és betartatása sem érdekli Brüsszelt. Ez a helyzet például a nemzetiségekkel, és Ukrajna csatlakozásával kapcsolatban kifejezetten a kárpátaljai magyarok helyzetével. Hogy látja ezt?

– Ez tipikus kettős mérce. Amikor Ukrajna csatlakozásáról van szó, Brüsszel félrenéz, nem veszi figyelembe, hogy Kijev vállalásokat tett a magyar kisebbségek jogainak biztosítására. Kaja Kallas azt mondta, majd az Unióban megoldódik – de az Unióban semmi sem oldódik meg. A nemzeti kisebbségek ügye egyszerűen nem érdekli a brüsszeli elitet. Miközben több mint 50 millió uniós állampolgár tartozik valamilyen őshonos kisebbséghez, ez a téma kívül esik az érdeklődésükön. Ezzel szemben az gyermekek védelmébe a LMBTQ-kérdés kapcsán beleszólnának, ami egyértelműen tagállami hatáskör. Ez a fajta jogi csűrés-csavarás már a szankciós politikában is megjelent: amikor konszenzus kellene, hirtelen más jogalapot keresnek, hogy megkerüljenek bennünket. Ez politikai aktivizmus.

– Milyen viták, csaták várnak Magyarországra az uniós színtéren?

– Több fronton is küzdünk. A legfontosabb most Ukrajna uniós tagsága és az orosz energia tilalmának kérdése (RePower EU), a migráció erőltetése, ez mind tönkretenné Magyarországot. Emellett ott a közös költségvetés vitája, Ukrajna további támogatása, kereskedelmi és vámügyek az Egyesült Államokkal és Kínával – ezek mind kulcskérdések az átalakuló világrendben. Magyarország saját ügyei között ott van a migrációs ítélet, az LMBTQ propagandával kapcsolatos viták, vagy épp a szuverenitásvédelmi törvény – ezekben a témákban is folytatódik a küzdelem. Európa legnagyobb kihívása gazdasági természetű: a versenyképesség elvesztése jelenti a kontinens számára a legfőbb veszélyt. A nemzeti kormány mindig is a nemzeti érdekekért küzdött, a régi és az új baloldal pedig mindig is Brüsszel bábja volt.