„Brüsszel államcsínyt hajt végre Európában”

Megjegyezte: a föderalisták szerint jól van ez így, szerintük az egyre szorosabb európai egység azt jelenti, hogy már nem az európai nemzetek az urai Európa jövőjének. A patrióták azonban azt vallják, hogy a nemzet érték, és nem meghaladni, hanem megerősíteni akarják azokat – mutatott rá.

Hozzáfűzte: kiállnak amellett is, hogy a szuverenitás érték, és európai integráció csak szuverén nemzetek között lehetséges – ezek híján mindezt birodalomépítésnek hívják -, valamint amellett is, hogy a demokrácia érték, és a föderalisták elitizmusával és az európai intézmények bürokráciájával szemben a patrióták csak az európai emberekre támaszkodhatnak.

Bóka János hangsúlyozta: demokrácia nem lehetséges a szólás szabadsága és tolerancia nélkül, Brüsszel pedig „ma már irtózik a szólás szabadságától”, és elfelejtette a tolerancia szó jelentését. Brüsszel ma Európán belül kirekeszti azokat akik ellentmondanak, Európán kívül pedig egyszerűen nem áll szóba velük – jelezte.

Az európai uniós ügyekért felelős miniszter hangsúlyozta: a patrióták hisznek abban is, hogy az európai civilizációt – amely a zsidó-keresztény és humanista gyökerekből kisarjadó európai értékekre épül – meg kell őriznünk, és át kell adnunk gyermekeinknek. Ha Brüsszel ezek helyébe mást állít, valójában az európai civilizációt bontja le – magyarázta.

Bóka János közölte: ma a patrióták és a föderalisták küzdenek Európa lelkéért, és nincs köztes megoldás, „nem lehet a szuverenitásból csak egy kicsit feladni”, az vagy van, vagy nincs. „Rántottából már nem lehet főtt tojást készíteni” - mondta, hozzátéve, hogy az elveszett szuverenitás, az eltűnt nemzetek, az elhagyott értékek nem térnek vissza.

A kormánypárti politikus kijelentette: a patrióták ereje nem Brüsszel támogatásából és nem a globális elit jóváhagyásából fakad, hanem az európai polgároktól kérnek felhatalmazást arra, hogy képviselhessék őket. Mi, Patrióták együtt erősek vagyunk, és napról napra erősebbek leszünk – fogalmazott, majd azzal zárta beszédét, hogy „tegyük újra naggyá Európát!”.

Morten Messerschmidt, a Dán Néppárt elnöke úgy fogalmazott: a konzervativizmus nem ideológia, ez egy életmód. Szeretjük a családot, az országot, a hagyományait, és megőrizzük azt, amit Isten adott nekünk - mondta, hozzátéve, hogy a legtöbb ember konzervatív ilyen szempontból.

Manapság azonban egy új vasfüggöny ereszkedett Európára, és felosztotta azt „a hanyatlás Nyugatává, és a remény Közép-Európájává” – vélekedett.

A dán politikus rámutatott: Európa népei ébredeznek, kezdenek rájönni, hogy hazudtak nekik, kezdik látni, hogy alapvető jogaiktól fosztották meg őket.

Eljött az ideje, hogy visszavegyék ezeket a jogokat, hogy elutasítsák Brüsszel, Strasbourg erkölcstelen elitjét, és koncentráljanak arra, ami tényleg európai: jogállamiság, a demokrácia, az ideológiáktól szabad élethez való jog a családokkal, a barátokkal a hitükkel együtt – sorolta, hozzátéve, hogy ez a konzervativizmus.

Agustín Laje argentin influenszer ezután a woke-koncepcióról beszélt, ami elnyomókra és elnyomottakra osztja a társadalmat. A régi baloldali megosztottság gazdasági szempontokat helyezett előtérbe a kapitalista elnyomókkal és az elnyomott munkásokkal, a woke azonban megjelenik az élet minden területén, nézzük akár a szexualitást, a nemzetiséget vagy a fajiságot – sorolta.

Az influenszer arról is beszélt: Argentínában megértették, hogy a woke-izmus lebontásához a patriótákra kell szavazni, Javier Milei elnök megválasztása után nagyon gyorsan a „woke-izmus ostorává vált”.