Merkel még mindig köti az ebet a karóhoz

Merkel a múlt héten Neu-Ulmban egy sajtófórumon tette a megjegyzéseket, ahol a „Szabadság” című memoárjának bemutatására jelent meg.

„Nem hiszem, hogy a német–osztrák vagy a német–lengyel határon határozottan fel tudunk lépni az illegális migráció ellen… Mindig is az európai megoldások mellett voltam” – mondta Merkel, amikor a Friedrich Merz kancellár kabinetje által elfogadott legújabb intézkedésekről kérdezték, számol be az Oroszhírek.

Az Alexander Dobrindt belügyminiszter által e hónap elején bevezetett új irányelvek megtiltják a menedékkérelmek benyújtását valamennyi német szárazföldi határon – ami éles fordulatot jelent Merkel 2015-ös nyitott határok politikájához képest. Kivételt képeznek a gyermekek, terhes nők és más kiszolgáltatott személyek.

Merkel szerint a lépés veszélyezteti mind az EU-n belüli szabad mozgást, mind a schengeni övezet integritását, amely lehetővé teszi a vízummentes utazást az unió nagy részén. Ragaszkodott ahhoz, hogy a bevándorlási és utazási reformokról uniós szinten kell megállapodni.

„Ellenkező esetben Európa elpusztul” – figyelmeztetett.

Merkel 2015-ös nyitott ajtók politikája heves politikai vitát váltott ki, a kritikusok „katasztrofálisnak” nevezték azt, miután a 2015-16-os menekültválság csúcspontján több mint egymillió illegális migránst engedtek be Németországba.

Németország továbbra is a menedékkérők első számú célországa az EU-ban. Az uniós statisztikák szerint 2023-ban több mint 237 ezer menedékkérelmet fogadott be, ami az unió összes menedékkérelmének nagyjából egynegyede.

Merz a februári előre hozott választások előtti kampányában a határellenőrzés szigorítását ígérte, miközben a bevándorlásellenes álláspontjáról ismert jobboldali Alternatíva Németországért (AfD) támogatottsága folyamatosan nő.

Az AfD a szavazatok 20,8 százalékával a második helyen végzett, de a pártok kizárták a koalíciós tárgyalásokból és a kormányalakításból. A hónap elején a német belügyi hírszerző ügynökség (BfV) hivatalosan is „megerősített szélsőséges szervezetnek” minősítette az AfD-t. A besorolást jogi kifogások és a nyilvánosság növekvő visszhangja nyomán ideiglenesen felfüggesztették, de vezető tisztségviselők – köztük a kormánykoalíció tagjai – továbbra is jogi alapokat keresnek a párt hivatalos betiltására.

A hét elején a német rendőrség arra figyelmeztetett, hogy a határon állomásozó személyzetre nehezedő növekvő nyomás miatt a tisztviselők csak „néhány hétig” lesznek képesek végrehajtani az új szabályozást. Ez annak ellenére történt, hogy a kormány további háromezer rendőrt küldött a kulcsfontosságú határátkelőhelyeken már állomásozó 11 ezer rendőr mellé.