Őrült ötlet Ukrajna esetleges gyorsított felvétele

Simicskó István felidézte, a korábbi években egy elvi döntés volt, hogy az EU nyit Ukrajna felé azzal a céllal, hogy egyszer a jövőben – a háború, az újjáépítés és a többi tagország által is elvégzett jogharmonizáció, a kisebbségek jogainak garantálását követően – keleti szomszédunk az EU részévé válhasson. A gyorsított eljárás azonban, amely szerint akár már 2029 körül is tagállammá válhatna Ukrajna, csak nemrégiben került elő – tette hozzá.

Rámutatott arra, hogy stabil intézményrendszer, pontos határvonalak, a lakosságszám ismerete nélkül nem lehet megindítani a tagfelvételi eljárás folyamatát. Kijelentette, hogy a magyar kormány mindig is konzekvensen a nemzeti érdekeket képviselte, amikor – ahogy jelenleg is – a béke oldalán állt, s azt vallja, hogy csak tűzszünet, béke, újjáépítés után érdemes Ukrajna lehetséges európai uniós tagságáról beszélni.

Simicskó István úgy véli, hogy gyorsított vagy a többi, korábban csatlakozott országhoz képest engedékenyebb szabályokkal nem szabad megindítani a tagfelvételi eljárást. Kiemelte, hogy e kérdés kapcsán a magyar kormány akkor tudja megfelelően képviselni a magyarok érdekeit Brüsszelben, ha minél többen vesznek részt a témában rendezett Voks 2025 véleménynyilvánító szavazáson, ezért arra biztatott mindenkit, hogy töltse ki a kipostázott szavazólapot, s küldje azt vissza a válaszborítékban.

A KDNP-s politikus mellett Dúró Dóra, a Mi Hazánk Mozgalom elnökhelyettese és Mesterházy Attila, a Szocialisták és Demokraták elnöke is kifejtette álláspontját Magyarország keleti szomszédjának esetleges európai uniós felvételéről. Elhangzott, hogy a műsorba hívták a Tisza Pártot és a Demokratikus Koalíciót is, de e két szervezet nem képviseltette magát.

Dúró Dóra közölte: pártja soha nem támogatta, sőt konzekvensen ellenezte Ukrajna uniós csatlakozását, ellentétben a magyar miniszterelnökkel, aki korábban – bár megtehette volna – nem szavazott Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak megkezdése ellen. Szerinte az EU egyszerűen nincs abban a helyzetben, hogy befogadjon egy ekkora országot. Ha megtenné, akkor a tulajdon érdekeivel is szembe menne. Őrült ötletnek nevezte Ukrajna esetleges gyorsított felvételét, megjegyezve ugyanakkor, hogy az EU-ban korábban már több, előzetesen elképzelhetetlennek tartott terv is megvalósult más témákban.

Dúró Dóra felvetette: nem lehet tudni, milyen politika berendezkedés jön létre Ukrajnában a következő években, de az sem biztos, hogy az ország valaha is szuverén lesz. A tagfelvétel helyett a magyarok számára a legfontosabb a kárpátaljaiak biztonsága és Kárpátalja autonómiájának megteremtése lenne – emelte ki.

Mesterházy Attila is azon az állásponton volt, hogy gyorsított eljárásban nem lehet Ukrajna az EU tagja, mert az szerinte is irracionális lépés lenne. „Nem magyar nemzeti, de nem is nem ukrán nemzeti érdek”, hogy az ország mostanában EU-tag legyen – jelentette ki. A politikus szerint Ukrajna is jobban járna, ha egy nagy nemzetközi összefogás mentén épülhetne újjá az ország a háború után, s egy erős, stabil intézményrendszerrel működő állam lenne a későbbiekben egyszer az Európai Unió része.

Hozzátette: Magyarország és az EU érdeke is az ugyanakkor, hogy Ukrajna komolyan törekedjen az unióhoz való csatlakozásra, hiszen ezzel a folyamattal garantálható a nemzetközi szabályok átvétele, a kisebbségek jogainak biztosítása, valamint a biztonság az ország és a külvilág számára is.

Az adás második részében Vasa László egyetemi tanár, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója Magyarország és a TÁSZ kapcsolatáról beszélt annak alkalmából, hogy a szervezet május 20-án és 21-én Budapesten tartotta informális csúcstalálkozóját. Vasa László közölte, hogy a TÁSZ-ban megfigyelő státusszal rendelkező Magyarország együttműködése a türk államokkal illeszkedik a keleti és a déli nyitás politikájába. Felidézte, egyértelmű a nemzeti konszenzus abban, hogy az euroatlanti integráció szükséges, anélkül Magyarország nem tud érvényesülni a világban.

Hozzátette ugyanakkor, hogy „ha ebben a nyugati szövetségi rendszerben problémák adódnak, mint ahogy láthatjuk most Németországban, és ez ilyen módon kihat a magyar gazdaságra, akkor logikusan el tudunk, vagy el kell mozdulnunk abba az irányba, hogy például keleti vagy déli országokkal is kezdjük felfejleszteni a külkereskedelmet”.

Vasa László szerint a türk nemzetek részéről „óriási szeretet övezi a magyarokat”, ami megkönnyíti a politikai, kulturális, gazdasági kapcsolatokat. „Egy magyar vállalkozás sokkal könnyebben tud lehetőségekhez jutni, mint mondjuk, egy szlovák vagy egy román” – fogalmazott. A szervezet tagjainak nagy részével Magyarország aktív, kiemelt stratégiai viszonyt ápol, ami lehetőséget jelent a TÁSZ-nak – mondta Vasa László.

„Normális esetben, hogyha éppen nem lenne ennyire kitaszított Magyarország az Európai Unió hozzáállása miatt, ezt a nyugati része Európának egy kiváló hídnak használhatná” – emelte ki. Mint mondta, Magyarország érti ezeket a népeket, a Nyugat viszont nem érti. Ezért a TÁSZ-on belül is, az EU elnökségi programban is Magyarország próbál híd szerepet betölteni.