Európai Unió
Az EU újabb oroszellenes szankciós csomagja az árnyékflottát állítja célkeresztbe
Kaja Kallas szerint már májusban döntés születhet a javaslatról
A főképviselő szerint az EU-tagállamok egyértelműen a béke pártján állnak, hiszen mind a 27 ország támogatta a tűzszünetet, és Ukrajna már egy hónappal ezelőtt feltétel nélkül beleegyezett abba.
Oroszország viszont szerinte továbbra is a háborút keresi: ezt bizonyítják a legutóbbi, különösen halálos támadások is, köztük a hét vég légicsapás Szumiban.
Nyilvánvalóvá vált, hogy Oroszország csak húzza az időt, és nem törekszik a békére – fogalmazott Kallas. „Ezért az egyetlen módja annak, hogy Oroszországot komoly tárgyalásra kényszerítsük, az, ha még nagyobb nyomást helyezünk rá” – hangsúlyozta. Szavai szerint Oroszországnak be kell látnia, hogy hibát követett el Ukrajna megtámadásával, mivel nem győzhet – az ukrán nép elszántsága töretlen, és a nemzetközi közösség kitart mellette, a vérontás pedig csak akkor érhet véget, ha Oroszországot helyezik nyomás alá, mert az orosz vezetők felelősek az erőszakért.
A főképviselő úgy véli, hogy az egyik oldalról Oroszországra kell nyomást gyakorolni, a másik oldalon az a cél, hogy Ukrajna képes legyen megvédeni magát. Az Európai Unió ebben kulcsszerepet játszik: egyszerre a legnagyobb vásárlója és legfőbb támogatója is az ukrán védelmi iparnak, továbbá eddig több mint 73 ezer ukrán katonát képeztek ki.
A megbeszélések során felmerült az is, hogy a kiképzési missziók mandátumát érdemes lenne bővíteni, különösen annak érdekében, hogy hozzájáruljanak az Ukrajna védelmét támogató nemzetközi koalíció biztonsági garanciáihoz. A kétmillió lőszer Ukrajnának történő leszállítását célzó kezdeményezésről Kallas azt mondta, hogy a kitűzött cél kétharmadát már sikerült teljesíteni, bár a teljes mennyiség még nincs meg.
A tagállamok többsége egyetért abban, hogy folytatni kell az ilyen típusú erőfeszítéseket is, és további lépésekre van szükség. A támogatás nem csupán az Európai Unió keretein belül történik, hiszen például Norvégia is hozzájárult a célhoz négymillió euróval – mutatott rá.
Ami az idei támogatást illeti, Kallas elmondása szerint az EU és a tagállamok idén már több mint 23 milliárd eurót nyújtottak Ukrajnának, míg tavaly ez húszmilliárd volt.
A közel-keleti helyzettel kapcsolatban a főképviselő kiemelte: a felek térjenek vissza a tárgyalóasztalhoz, legyen tűzszünet, és engedjék szabadon az összes túszt.
„Az EU által nyújtott humanitárius segítséget Gázának és a palesztinoknak nem lehet politikai fegyverként használni. El kell jutnia azokhoz, akik rászorulnak. Izraelnek joga van megvédeni magát, de jelenlegi lépései túlmutatnak az arányos önvédelem határain” – vélte.
Üdvözölte a Gáza újjáépítésére vonatkozó arab tervet, de felhívta figyelmet, hogy három fontos elem hiányzik belőle: a finanszírozás, a biztonság és a kormányzás. „Készek vagyunk együttműködni arab és nemzetközi partnereinkkel ezek kidolgozásában” – tette hozzá. Szíria kapcsán Kallas beszámolt arról, hogy a luxembourgi ülésen tanácskoztak a szankciók enyhítéséről.
Felmerült, hogy az újjáépítéshez elengedhetetlen a szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása, ugyanakkor az új vezetés részéről eddig nem történtek érdemi előrelépések – jelentette ki. A főképviselő szerint az ország jövője továbbra is bizonytalan, mégis van remény a fejlődésre. A miniszterek abban állapodtak meg, hogy értékelik az eddigi intézkedéseket – mivel már korábban is enyhítették némiképp a szankciókat –, és azt követően dolgozzák ki a következő lépéseket.
Bosznia-Hercegovináról szólva a főképviselő azt mondta, hogy az ország jelenleg alkotmányos válságban van, „és egyértelmű, hogy az ország szétszakítására irányuló bármilyen kísérlet elfogadhatatlan”.
„A politikai vezetőknek nem a megosztottságot kellene mélyíteniük, hanem hidakat kellene építeniük egymás között. A bővítés olyan ügy, amelyben mindannyian egyetértenek, ezért döntéseket is kellene hozniuk ezzel kapcsolatban” – jelentette ki.
Azt is kiemelte, hogy Szerbia és Koszovó kapcsolatainak normalizálása kulcsfontosságú, ezért e két fél között folytatni kell az az uniós közvetítéssel zajló párbeszédet, amelyhez új különmegbízottat is kinevezett az EU.
Kallas egyúttal figyelmeztetett: „nem marad következmények nélkül”, ha valaki részt vesz a május 9-i moszkvai ünnepségeken, mivel Oroszország teljes körű háborút folytat Európában. „Egyértelművé tettük, hogy nem szeretnénk, ha bármelyik tagjelölt ország részt venne a május 9-i moszkvai eseményeken” – hangsúlyozta.
