A Közel-Kelet konfliktusai a világpolitikára is hatnak

Az Európai Parlament plenáris ülésének az Európai Unió Közel-Kelet-stratégiájáról folytatott vitáján Dubravka Suica azt mondta, geopolitikai, biztonsági, stabilitási és gazdasági-együttműködés szempontjából is kulcsfontosságú Európa számára a Közel-Kelet.

Új realitásokról van szó, ezért átfogó megközelítésre van szüksége az Európai Uniónak a térséggel kapcsolatban – hangoztatta. Az uniós biztos kijelentette: az Európai Uniónak részt kell vennie a közel-keleti rendezésben és az ahhoz vezető békefolyamatban. Az EU szerepvállalásának valódi hatással kell bírnia, miközben jobb és közelebbi kapcsolatot alakít ki a régió országaival – mondta.

Suica kulcsfontosságúnak nevezte, hogy a palesztinok és Izrael között hosszú távú békemegállapodás jöjjön létre, amelynek alapja – szavai szerint – csak a kétállami megoldás, azaz Izrael mellet egy palesztin állam létrejötte lehet. „Csak ez jelenthet igazi biztonságot a két nép számára” – fogalmazott.

A normalizáció Izrael, valamint szomszédai között fontos, a régió stabilitásának alapköve – tette hozzá az uniós biztos.

Hölvényi György, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) európai parlamenti (EP-) képviselője a vita során elmondott felszólalásában hangsúlyozta: „sikerült elmozdulni a holtpontról a Közel-Keleten”, a gázai, szíriai és libanoni fejlemények esélyt teremtenek a térség stabilizálódására.

Emlékeztetett: a szíriai polgárháború 2011-es kezdete óta 14 millió szíriai menekült kényszerült elhagyni otthonát. Közel hatmillió szíriai menekült várja a Közel-Kelet országaiban, hogy hazatérhessen. Eközben Szíriában is hétmillió belső menekült él, a lakosság 90 százalékának megélhetése a humanitárius szállítmányoktól függ – hívta fel a figyelmet.

„Egyik legfontosabb cél, hogy a szíriai menekültek mihamarabb, hazatérhessenek” – fogalmazott. Ehhez azonban – mint aláhúzta – az új kormányzatnak szavatolnia kell az alapvető jogok tiszteletben tartását, valamint meg kell teremteni a hazatérés alapvető feltételeit.

„Választ kell tudni adnunk a kérdésekre: hol fognak lakni a hazatérők, hol fognak dolgozni és hová fognak iskolába járni a gyerekeik?” – fogalmazott a kereszténydemokrata politikus.

Hölvényi sürgetőnek nevezte, hogy a helyi, eltűnőben lévő közel-keleti keresztény közösségek mellett kiálljon az Európai Unió.

„Ez nekünk, európaiaknak morális és kulturális felelősségünk. Ez éppen úgy jelenti a libanoni, szíriai keresztény oktatási intézmények támogatását, mint a keresztények vallásszabadságának szavatolását” – tette hozzá felszólalásában Hölvényi György.