Európai Unió

„Bővíteni kell a védelem közös európai finanszírozását”

Ursula von der Leyen szerint a hibrid fenyegetésekre való reagálást fejleszteni kell

Bővíteni kell a védelem és a hibrid fenyegetésekre történő reagálás közös európai finanszírozását – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke pénteken az észak-lengyelországi Gdanskban, a Donald Tusk lengyel kormányfővel közösen tartott sajtóértekezleten.

„Bővíteni kell a védelem közös európai finanszírozását”
Ursula von der Leyen: Még többet kell tenni, többet mint bármikor, jobban kell költeni, közösen
Fotó: AFP/Anadolu/Dursun Aydemir

Az EB tagjai a lengyel uniós soros elnökség kezdete alkalmából látogattak Gdanskba, ahol a Tusk-kormány tagjaival közös konzultációt tartottak.

A tárgyalások után rendezett sajtótájékoztatón von der Leyen az ukrajnai háborúra utalva leszögezte: az utóbbi három év alatt nőtt az európai védelmi ipari termelés. Mindazonáltal „még többet kell tenni, többet mint bármikor, jobban kell költeni, közösen” – fogalmazott.

Növelni kell „a védelem és a hibrid fenyegetésekre történő reagálás közös finanszírozását” – tette hozzá. A megnövelt ráfordítások, mint mondta, „talán az európai alapok felhasználását és a magán bankszektor nagyobb támogatását is magukban foglalják”. A lengyel soros elnökség alatt ezt célzó javaslatot terjesztenek elő – jelezte.

Biztonsági kihívásnak nevezte a lengyel keleti határon át Európába beáramló migrációt, amely – mint mondta – nem klasszikus illegális bevándorlás, hanem a migránsok „fegyverként való felhasználása” a Lengyelországgal szembeni nyomásgyakorlás céljából.

Az uniós migrációs paktum érvényesítésére vonatkozó újságírói kérdésre elmondta: Lengyelország a legnagyobb számú ukrán menekültet fogadta be, az Európai Unió (EU) „ezt figyelembe fogja venni”.

A klímapolitika kapcsán aláhúzta: az EU továbbra is arra törekszik, hogy 2050-re nullára csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását, az energetikai átalakításra szükség van. Az újabb lépéseknek viszont „rugalmasaknak és pragmatikusaknak” kell lenniük - fűzte hozzá.

Az uniós vezetés „keményen dolgozik”, hogy megnövelje a hozzáférést az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiához, ezen belül a megújuló forrásokból és az atomenergiából származó energiához – magyarázta.

Donald Tusk a migrációs paktum kapcsán megerősítette korábbi álláspontját, hogy Lengyelország nem fogad be migránsokat az átirányítás keretében.

Az utóbbi időben Lengyelországban külföldiek részvételével történt erőszakos incidensekre utalva a kormányfő közölte: arra utasította az igazságügyi és a belügyminisztert, hogy terjesszenek elő egy, a külföldiek szervezett bűnözésére azonnal reagáló gyors tervet. Aki „brutális módon jogot sért”, azt az ezt követő legközelebbi napokban kitoloncolják Lengyelországból– jelentette be Tusk.

Az EU keleti határának védelme kapcsán Tusk megköszönte az EB ”egyértelmű nyilatkozatát„, hogy ezt közös ügyként fogják kezelni. „El kell szánnunk magunkat a védelmi kiadások fedezésére”, ezen belül az Oroszországgal és Fehéroroszországgal közös uniós határ biztosítására - jelentette ki Tusk. Hozzátette: ez a követelmény a Balti-tenger védelmére is vonatkozik.

Annak kapcsán, hogy Donald Trump amerikai elnök pénteken Thomas Rose üzletembert, konzervatív újságírót, a The Jerusalem Post napilap volt kiadóját nevezte meg új varsói nagykövetként, Tusk leszögezte: a „szívélyesség és türelem” jegyében fog viszonyulni Rose-hoz, akit még személyesen nem ismer. Az Egyesült Államok a biztonsági kérdésekben Lengyelország legközelebbi és legfontosabb partnere marad, „függetlenül attól, ki az elnöke” – fogalmazott.

Kapcsolódó írásaink