Hölvényi György: Manfred Webernek van egy sajnálatos magyarfóbiája

Manfred Weber már nyilvánosan is beszélt a magyarfóbiájáról, a magyar soros elnökségről szóló vitán pedig ez szinte kicsúcsosodott az Európai Parlament strasbourgi ülésén – közölte a politikus. Szerinte ez a részéről politikai taktika, és személyes sértettség vezérli azóta, hogy 2019-ben kijelentette: a magyarok szavazataival nem akar az Európai Bizottság elnöke lenni. Ezzel megalapozta a közte és Orbán Viktor közötti értékkülönbséget – tette hozzá.

Arra a kérdésre, miszerint „Weber meggyőződött róla, hogy Magyar Péter és a Tisza Párt alkalmas egy ország vezetésére, vagy bárki mellé odaállna, aki valamennyire is esélyes ellenfele leváltására”, azt mondta: „Neki most nincs jobb. Mondhatni, ez jutott.” Számára – folytatta – kiábrándító, hogy ezek után a Tisza Párt a néppárti frakcióban kötött ki. Politikai szempontból talán érthető, hogy Weber nem tudott ellenállni a kísértésnek, ám ettől még nem kellene Magyar Pétert a magyar jövő zálogaként megnevezni – jegyezte meg Hölvényi György.

Ráadásul a liberális világ előtt – beleértve ebbe a Néppártot és annak vezetőjét is –, példaként lebeg Donald Tusk lengyel miniszterelnök ténykedése Lengyelországban, azt a megoldást szeretnék alkalmazni Magyarországon is – tette hozzá.

„Ettől a lehetőségtől a Jóisten mentsen meg valamennyiünket! Egyelőre Webert és Magyart a közös érdek tartja össze, nevezetesen Orbán Viktor leváltása, ennek pedig az európai kereszténydemokrácia az áldozata” – fogalmazott.

A továbbiakban úgy vélekedett, hogy az EPP frakciójában ma is ül harmincöt-negyven képviselő, akikkel az Európa jövőjét érintő kérdésekben közösen kell gondolkodni. Ám Weber politikai karrierjének nem lesz jó vége, mert a politikában a legfontosabb dolog az önazonosság, Weber pedig évek óta nem önazonos, és amint a balliberális oldalnak nem lesz már rá szüksége, habozás nélkül dobják.

Arra a kérdésre, hogy miként áll a Patrióták Európáért frakció potenciális erősödése, netalántán együttműködése az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakcióval, azt mondta: nem sürgeti őket semmi. Vannak természetes és lehetséges találkozási pontjaik. Komoly politikai változások alakulnak a világban, amik erre a folyamatra is hatással lehetnek – jegyezte meg.

Az, hogy a teljes nevük Patrióták Európáért, erős üzenetet hordoz, mégpedig hogy továbbra sem adják fel Európa megerősítésének szándékát. Egy biztosan látszik: a politikai közép már nem az EPP-nél van, hanem az ECR és a Patrióták irányába mozdult el. Ez fontos változás – fűzte hozzá.

Szerinte immár az sem kérdés, hogy Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke Orbán Viktor magyar miniszterelnököt hívja, ha „Európával akar beszélni”. Ugyanis a magyar miniszterelnök mindenképp mondhat érdemlegeset az új elnöknek. Európáért évtizedek óta dolgozó politikusként valós képet tud adni. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az „előző csapathoz” tartozik, a többiek pedig tapasztalatlanok az Európai Bizottságban, Németországnak pedig épphogy van kormánya.

„Trump elnöksége kihívás és lehetőség az EU számára – a jobboldalnak nyilván örömteli, a baloldalnak egyelőre, ahogy látom, inkább rémálom ez a fordulat” – fogalmazott – hozzátéve, hogy a magyar kormány elsősorban az orosz–ukrán háború lezárását várja az új amerikai vezetéstől.

Európa ugyanis az „előző kurzus” buzdítására belelovalta magát egy megnyerhetetlen háborúba, Ukrajna helyzete pedig lassan kezelhetetlenné és finanszírozhatatlanná válik. Pláne, ha Washington kiszáll a történetből, amire most igen nagy az esély. De a migrációs veszély miatt lenne dolga Európának a szíriai és a libanoni, illetve a közel-keleti helyzet rendezése kapcsán is – sorolta.

A KDNP-s politikus azzal kapcsolatban, hogy az afrikai oktatásáért felelős jelentéstevői feladatokat kapott az EP fejlesztési bizottságában, kifejtette: meggyőződése, hogy Afrika sorsa európai ügy. Ráadásul egy magyar politikusnak az az előnye, hogy nem terhelik posztgyarmati traumákkal járó nehézségek – fűzte hozzá.

Vagyis Európának érdeke partneri kapcsolatokat kialakítania Afrikában, humanitárius és gazdasági téren egyaránt – mondta.

Közlése szerint kulcskérdésnek tartja az oktatás erősítését a térségben. Továbbá fontos, hogy ideológiai alapon ne lehessen kizárni egyházi fenntartású intézményeket a támogatásból.

Az a jelenlét, amit a Hungary Helps program biztosít, évek óta rangot ad a magyar részvételnek ebben a projektben. Továbbá a partnerség komoly biztonsági kérdés is – jegyezte meg.

„Európában a politikai baloldal százezreknek adott biztatást az elindulásra a válságrégiókból, a migrációt egy pozitív folyamatnak beállítva. Ezzel áll szemben a szuverenisták józan álláspontja, ami a helyben segítést preferálja, illetve azt, hogy a menekülti jogosultságot Európa határain kívül kell elbírálni” – emelte ki.

A politikus meggyőződése szerint az orbáni mondatok egyre gyakrabban köszönnek vissza a nyugat-európai nyilvánosságban, ám a konkrét intézkedések egyelőre nem adnak okot bizakodásra. Elég csak a nemrég elfogadott „választási” migrációs paktumra vagy a Magyarországot sújtó rekordbírságra gondolni – mondta a Mandinernek adott interjúban Hölvényi György.