Európai Unió
Orbán Viktor: Optimista vagyok a találkozó után. Mi Európát fogjuk naggyá tenni + VIDEÓ
„A találkozón a versenyképesség erősítése volt a fő téma, amely abszolút prioritást jelent. Mindannyian úgy láttuk, hogy egységre, spontaneitásra, és közös erőfeszítésekre van szükség. Meg kell érteni azokat is, akik nem értenek velünk egyet. Megbeszélést folytattunk a versenyképesség jövőjéről jelentést készített Mario Draghival, valamint Christine Lagarde-dal, az Európai Központi Bank elnökével. A Budapesti Nyilatkozat rögzíti, hogy a pénzügyi eszközökről szóló vita lefolytatása az új intézményi ciklus feladata lesz” – jelentette ki Charles Michel.
Megfogalmazása szerint az Európai Beruházási Bank használata erős eszköz lehet ehhez.
Charles Michel azt mondta, hogy a két budapesti eseményen, az Európai Politikai Közösség csütörtöki találkozóján, majd a pénteki informális EU-csúcstalálkozón egyaránt megvolt a kapacitás ahhoz, hogy meghallgassák egymást, és egy erősebb, ellenállóbb és szuverénebb Európáért cselekedjenek.
Kiemelte, szükség van a transzatlanti kapcsolatok megerősítésére. Hozzátette: csütörtökön este beszélt Donald Trump megválasztott amerikai elnökkel, és gratulált neki.
„Szeretnénk megerősíteni a kereskedelmi kapcsolatokat, a gazdasági alapot. A biztonság- és geopolitikai kihívások, az orosz–ukrán háború, a közel-keleti konfliktus kezeléséhez több párbeszéd és erőfeszítés kell közös érdekeink megvédéséhez. Meggyőződésem, hogy Ukrajna támogatása értékeink védelmét is jelenti, és jel a világnak, hogy a nemzetközi jogrend, a szuverenitás és az integritás alapelvét védenünk kell. Fontos az is, hogy a klímaválság, a digitális kérdések terén valamennyi globális partnerünkkel össze kell fognunk” – sorolta Charles Michel.
Leszögezte: meg kell erősíteni az európai védelmi készültséget, képességet, amelyhez a NATO alapvető pillér, „de európai felelősség is van ezen a téren”.
A belga politikus hangsúlyozta: határozottan elítéli az izraeli polgárokat csütörtökön Amszterdamban ért szörnyű támadásokat, és szolidaritását fejezte ki az áldozatokkal.
„Az antiszemitizmus elfogadhatatlan, küzdenünk kell az ilyen támadásokkal szemben, amelyek alapvető értékeinket és elveinket érik” – jelentette ki.
Ursula von der Leyen határozottan elítélte és felháborítónak nevezte azt, hogy csütörtök este Amszterdamban izraeli állampolgárokat támadtak meg.
„Az antiszemitizmusnak semmi helye Európában, eltökéltek vagyunk, hogy felvegyük ellene a küzdelmet” – jelentette ki, hozzátéve: céljuk, hogy a zsidó élet és kultúra virágozhasson Európában.
Az Európai Bizottság elnöke megköszönte Orbán Viktor miniszterelnöknek a pénteki informális ülés megszervezését és a vendégszeretetet. „Kedves Viktor! Köszönöm a kiváló vendégszeretetet, és ennek az informális ülésnek a megszervezését. Budapest jól ismert történelméről, de vendégszeretetéről is. Megerősíthetem, hogy ezt a híres vendégszeretetet volt alkalmunk megtapasztalni tegnap” – mondta Ursula von der Leyen.
Köszönetet mondott továbbá Charles Michelnek, az Európai Tanács leköszönő elnökének is az elmúlt öt évben végzett munkájáért. „Ma erősebbek vagyunk, mint öt éve, ez a te sikered is” – méltatta kollégáját.
Elmondta azt is, hogy az európai vezetők csütörtöki, budapesti vacsorája során megvitatták az amerikai választás eredményét is.
Az Egyesült Államok a legnagyobb gazdasági és kereskedelmi partnerünk, egyedi a történelmi kötelék közöttünk, és a polgárok között több millió baráti kapcsolat szövődik. A kezdetektől együtt kell dolgoznunk tehát az új adminisztrációval, így tudjuk továbbra is alakítani a transzatlanti menetrend pozitív vonulatait – emelte ki.
Ursula von der Leyen elmondta, csütörtök délután telefonon gratulált Donald Trump megválasztott amerikai elnöknek. Egyebek között beszéltek Ukrajnáról, védelmi, kereskedelmi és energiaügyi kérdésekről is – számolt be, hozzáfűzve: „érdeklődéssel várom, hogy tovább beszéljünk ezekről”.
Ma a fő kérdés a napirenden az európai versenyképesség volt, először is feltérképezték, miben vagyunk erősek – közölte.
Kiemelte azt, hogy Európában magasabb a várható élettartam a versenytársakhoz képest, kiváló az oktatási rendszer, itt a legalacsonyabb a jövedelmi egyenlőtlenség, nagyon magas a szociális biztonság szintje, és itt a legnagyobb a szén-dioxid-kibocsátás csökkenése is.
Az Európai Bizottság elnöke elismerte ugyanakkor, hogy Európának bizonyos területeken javítania kell a teljesítményén. Az EU versenyképességéről szóló Draghi-jelentésből kiindulva három prioritást jelölt meg.
Elsőként arról szólt, hogy az innovációs szakadékot be kell zárni a versenytársak felé.
Hangsúlyozta, az egész gazdaságban szükség van az innovációra: az alapkutatásban rendkívül jók vagyunk, ugyanakkor hiányosság van abban, hogy a kutatás eredményeiből termék legyen; még mindig sok az akadály az innováció és az innovatív induló vállalkozások útjában.
Első lépésként az adminisztratív terheket kell csökkenteni az induló vállalkozások kapcsán – mondta, jelezve: ezt már elkezdték, de tovább szeretnének lépni.
Nehezményezte, hogy az innovatív startupok számára nehézkes az egységes piacra lépés, hiszen gyakran 27 különböző szabályrendszerrel kell megbirkózniuk. Az innovatív induló vállalkozásokra vonatkozóan ezért egységes szabályrendszer összeállítását javasolta.
Hozzáfűzte, szeretnék megkönnyíteni a határon átnyúló kereskedelmet és beruházásokat is.
Kiemelte ezen felül azt is, hogy több beruházásra, több magántőkére van szükség, a kutatás-fejlesztés terén is. Közölte: dolgozni fognak egy európai megtakarítási és beruházási unión, a befektetésekhez kihasználva a magánmegtakarításokat is.
Második prioritásként Ursula von der Leyen egy közös versenyképességi, dekarbonizációs és digitalizációs terv kidolgozását jelölte meg.
Az új mandátum első száz napja alatt egy tiszta iparági jogszabályt fognak javasolni, építve a Draghi-jelentésre és tíz különböző ágazati dialógusra, amelyet az elmúlt hónapokban folytattak – közölte.
Elmondta azt is, hogy a 2050-es klímasemlegességre előre tekintve megkérdezték az ipartól, mire van szükségük ennek eléréséhez. Ennek összegzése is belekerül a jogszabályjavaslatba.
„Tudjuk, hogy óriási kihívás az energiaválság leküzdése, amelyet az Ukrajna elleni orosz háború szabadított el, ez lesz az egyik feladata az új bizottságnak” – tért ki a harmadik prioritásra.
Kitért arra, hogy az energiafüggőség nagyon gyorsan kiszolgáltatottságba fordulhat, fontos ezért az ellátási láncok és a kritikus nyersanyagok kérdése.
Az egyes ásványi anyagok iránti kereslet exponenciálisan növekedni fog, így európai szinten kell koordinálni a hozzáférést. Ennek egyik módja a kereskedelmi partnerek diverzifikálása, a másik pedig a körforgásos gazdaság, amelynek erősítésével nem szükséges új, kritikus fontosságú nyersanyagokat beszerezni – jelezte.
„Nagyon gyümölcsöző vitát, egyeztetést folytattunk a Draghi-jelentésről, illetve a jövőről” – összegezte Ursula von der Leyen.
A magyar kormányfő az Európai Bizottság elnökével és Európai Tanács elnökével közösen tartott tájékoztató kezdetén Ursula von der Leyenhez és Charles Michelhez hasonlóan Magyarország nevében elítélte az Amszterdamban történt „antiszemita zavargásokat”.
A támadás a magyarok számára is elfogadhatatlan – jelentette ki. Felhívta a figyelmet arra, hogy Budapest – ahol Európa legnagyobb zsinagógája és a város legnagyobb katolikus katedrálisa egymástól „kőhajításnyira van” – a különböző kultúrák, kelet és nyugat, észak és dél találkozóhelye, és ettől olyan „különlegesen toleráns”. „Ezért élünk itt Budapesten békében és biztonságban együtt, és azt kívánom az amszterdamiaknak, hogy ez nekik is sikerüljön” – fogalmazott.
Az EU-csúccsal kapcsolatban elöljáróban leszögezte: közismert, hogy vannak az Európai Bizottság és Magyarország között súlyos politikai konfliktusok, és neki is vannak vitái Ursula von der Leyennel. Ugyanakkor hangsúlyozta: a bizottság elnöke most vendég volt Budapesten, kijár neki az udvarias fogadtatás és a tisztelet, ezért nem volt semmilyen éles vita, sőt semmilyen vita sem volt közöttük a tanácsülésen.
„A csatáinkat majd megvívjuk Brüsszelben” – jegyezte meg.
Kijelentette: a csúcs fő témájában, a versenyképességben teljes egyetértés volt, sikerült elérni a magyar elnökség által kitűzött célt, hogy versenyképességi paktumot fogadjanak el.
A magyar kormányfő „budapesti deklarációként” említette a dokumentumot, megköszönve az ügyben végezett munkát saját munkatársainak, a bizottság elnökének, az Európai Tanács elnökének és a versenyképességi jelentést készítő Mario Draghinak is.
A dokumentum a következő öt évre a versenyképességet helyezi középpontba és kimondja, hogy azonnali cselekvésre van szükség – közölte.
Kiemelte: az Európai Unió növekedése az elmúlt két évtizedben tartósan lassabb volt, mint Kínáé vagy az Egyesült Államoké, a termelékenység Európában lassabban növekszik, mint a versenytársainál, az EU részesedése a világkereskedelemből csökken. Az uniós vállalatok háromszor magasabb villamos energia árat és négyszer nagyobb földgáz árat fizetnek, mint a versenytársaik az Egyesült Államokban – tette hozzá.
A deklaráció néhány pontját ismertetve elmondta: elhatározták, hogy egyszerűsítési forradalmat hajtanak végre az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében, 2025 első félévének végére drasztikusan le fogják csökkenteni a jelentési kötelezettségek számát, amelyek nagy terhet rónak az európai cégekre.
Hozzátette: sürgős intézkedéseket fogadnak el a magas energiaárak mérséklése érdekében, és valódi iparpolitikát is meg fognak fogalmazni a következő időszakban. Mindannyian egyetértettek abban, hogy 2030-ra az európai GDP három százalékát kutatás-fejlesztésre fogják fordítani – mondta.
A tőkepiaci uniót is teljes egészében megvalósítják – közölte.
Szólt arról is, hogy az európai emberek megtakarításának összege magasabb, mint az amerikaiak megtakarítása, de az európaiak a pénzüket a bankokban tartják, a bankok pedig „genetikailag” nem alkalmasak arra, hogy a különböző kockázatos high-tech befektetéseket finanszírozzák.
Elmondta, a bankbetéteket át kell vinni pénzügyi alapokba, meg kellene győzni az európai polgárokat, hogy tegyék ezt, annak érdekében, hogy azok a pénzek könnyebben legyenek felhasználhatók innovatív gazdasági megoldásokra. Ennek érdekében tesznek majd lépéseket – jelezte.
Orbán Viktor azt mondta, azt is eldöntötték, hogy európai védelmi ipari bázist hoznak létre.
A magyar miniszterelnök közölte, arról is megállapodtak, minden új jogalkotási javaslathoz készíteni kell egy értékelést, egy úgynevezett versenyképességi tesztet, hogy minden új jogszabályról látni lehessen, milyen hatása van a versenyképességre.
Elmondta, az Európai Bizottság elnöke és a tanács tagjai is egyetértettek azzal, hogy az Európai Tanács ülésein rendszeresen vissza fognak térni a versenyképesség kérdésére.
Orbán Viktor optimistán nyilatkozott a tanácskozásról, mondván „senki nem a hanyatlást akarja menedzselni, hanem mindannyian újra naggyá akarjuk tenni Európát”. Ha már az amerikaiak úgy döntöttek, hogy ők naggyá teszik Amerikát, erre egyetlen lehetséges európai válasz van: „mi pedig Európát fogjuk naggyá tenni” – összegzett.
Ursula von der Leyen arra a kérdésre, hogy miért nem valósult meg már eddig is versenyképesség javítása és a bürokrácia csökkentése, annak ellenére, hogy ezek a lisszaboni szerződésben kitűzött célok között is szerepeltek, azt mondta: azóta a versenyképesség területén hatalmas átalakulások történtek, például a kutatás-fejlesztésben. Közölte: a tárgyalásokon áttekintették, hogyan teljesítenek a különböző európai szektorok, számba vették az erősségeket és a gyengeségeket is.
Jelezte: egyszerre fogják csökkenteni a bürokráciát, a jelentéstételi kötelezettségeket, és ezt egy közös javaslatban terjesztik majd a parlament, illetve a tanács elé.
Arról, hogyan tárgyalnak majd az új amerikai elnökkel a kereskedelemről, kifejtette: folyamatosan tartani kívánják a kapcsolatot és egyeztetni kívánnak a közös érdekekről. Az egyik ilyen területként jelölte meg a cseppfolyósított földgáz vásárlását, hangsúlyozva, hogy az Oroszországtól még mindig elég sokat vásárolnak, ezt érdemes lenne ezt amerikaival kiváltani. Ez segíthetne csökkenteni az energiaárakat – mutatott rá Ursula von der Leyen, hozzátéve: erről érdemes lenne egyeztetést kezdeményezni, ahogy a kereskedelmi mérlegről is.
Ugyanez vonatkozik a pénzügyi piacokra – folytatta –, aláhúzva: ez szintén eszköz arra, hogy az európai innováció felé irányítsák a beruházásokat. Kiemelte, hogy fel kell szabadítani a kapacitásokat a gazdasági fejlődés érdekében és utalt arra: Orbán Viktor is bemutatta példákkal, hogy az EU le van maradva a versenytársai mögött.
Charles Michel a versenyképességgel kapcsolatban jelezte: be kell látni, hogy sürgős a helyzet. A tervezett új pénzügyi eszközök létrehozására vonatkozó kérdésre leszögezte: nem szabad megfeledkezni a szolidaritásról. Szavai szerint a kölcsönös bizalom nemcsak a pénzügyi támogatásokon múlik, hanem az is döntő, hogy milyen belső reformokat készek létrehozni.
Ursula von der Leyen hangsúlyozta: egyértelmű, hogy több magánbefektetésre és több állami befektetésre van szükség. Először a prioritásokat kell meghatározni – mondta. Szavai szerint két megoldás van arra, hogy európai szinten finanszírozzanak valamit: új saját forrásokkal, vagy a közös költségvetésbe való befizetéssel. Minkettőhöz tőkeemelés kell – mutatott rá.
Orbán Viktor az újonnan elfogadott megállapodás kapcsán azt mondta, könnyű volt megállapodni a versenyképességről, mert nem ideológiáról, hanem pragmatikus kérdésről van szó. Kérdésre válaszolva arról is beszélt: a Lisszabonban kitűzött célok ma már nem reálisak, azóta nagy változások történtek. A kitűzött célok elérését vezetési kérdésnek nevezte, mondván, ha jó vezetése van Európának, akkor elérhetik ezeket, ha gyenge, akkor kudarc lesz a dologból.
Kitért arra is, hogy előzetesen sokat lehetett hallani Magyarország elszigeteltségéről, hogy nem szeretik Magyarországot, kudarcos lesz a csúcs, és el sem jönnek az európai vezetők. A dolog vége az lett, hogy most itt állnak, jó volt az együttműködés, remek csúcs van mögöttük – hangoztatta. Elfogadták a versenyképességi paktumot, amit korábban mindenki lehetetlennek tartott. Bíznak egymásban és jó vezetőként képesek lesznek elérni a most ismertetett versenyképességi célokat – közölte.
A jövőbeni amerikai kapcsolatokat illetően a magyar kormányfő azt mondta: kemény tárgyalásokra számít. Szerinte Donald Trumpnak biztos lesznek elképzelései arról, hogyan kellene alakulnia a kereskedelemnek, „nyilván amerikai érdekek mentén”. Európának ki kell állnia magáért, tárgyalnia kell és a végén meg kell állapodni – jelentette ki.
A kormányfő további kérdésre úgy válaszolt: a magyar elnökségből van még két hónap, a mostani találkozó pedig „jó kis összejövetel volt, szép eredményekkel”, és van még néhány meglepetés a tarsolyában.
Ursula von der Leyen Ukrajna pénzügyi támogatásáról kifejtette: az ötvenmilliárd eurós alap mellett a G7-ek hitele is fontos könnyítést jelent 2026-ig Ukrajnának. Kijelentette: Oroszország nem csak Európára, hanem az egész világ biztonságára jelent veszélyt. Oroszország egyre inkább igazodik Iránhoz, Észak-Koreához, és Kínával együtt „táplálja, tüzeli ezt a háborút” – magyarázta, megjegyezve: Oroszország kínai és iráni technológiát használ a hadszíntéren, ami azt mutatja, hogy a csendes-óceáni térség biztonsága és Európa biztonsága összekapcsolódik.
Charles Michel ehhez hozzáfűzte: az igazságos béke érdekében kell lépni, de „Ukrajna nélkül semmit nem lehet eldönteni Ukrajnáról”. Úgy vélte, ha Európa azt a jelet küldené a Kremlnek, hogy gyenge, azzal más rezsimeknek is azt üzenné, hogy megsérthetik a nemzetközi jogot, így Európa sérülékennyé válna.
Orbán Viktor a háború kapcsán emlékeztetett: 2022 márciusában mondta el először az álláspontját a témában, ami azóta sem változott semmit. „A magyar álláspont egyértelműen békepárti és magyarpárti álláspont” – szögezte le, majd felidézte, hogy Magyarország a háború kitörésekor a legnagyobb humanitárius segítséget nyújtotta az ukránoknak, több százezer menekültet fogadott be, a katonai konfliktusba ugyanakkor nem hajlandó bevonódni.
Hangsúlyozta: ha valaki a többiektől eltérő véleményen van valamiről, „az nem elszigetelődés, az még csak vita”. A demokrácia is így született – mondta, majd kijelentette: „az, hogy szembeszélben működöm politikai szempontból, az nekem a DNS-em része”. Hozzátette: 2015-ben Magyarország egyedül volt a kerítésépítéssel és azzal a gondolattal, hogy a határnál meg kellene állítani a migrációt. „Egyedül voltunk, de nem szigetelődtünk el, részesei voltunk a vitának” – hangsúlyozta.
A háborúval kapcsolatos további kérdésre a magyar kormányfő közölte: Ukrajna szuverén ország, az ukránoknak kell eldönteniük, hogy folytatják-e a harcot.
„Én nem próbálok soha diktálni az ukránoknak, ez az ő országuk, az ő jövőjük, az ő életük, (...) de bármikor kész vagyok segíteni nekik” – mondta. Felidézte azt is, hogy kijevi és moszkvai látogatása során világossá vált számára, hogy a harcoló felek egyike sem kész a tűzszünetre, és mindkettő meg van győződve arról, hogy az idő neki dolgozik. A magyar kormányfő rámutatott: igyekezett nemzetközi békepárti környezetet kialakítani, hogy előbb-utóbb tűzszünetet kössenek a harcoló felek.
