Európai Unió

Nagy István: A magyar uniós elnökség irányt kíván mutatni a 2027 utáni közös agrárpolitika főbb irányai kapcsán

A miniszter az Európai Parlament mezőgazdasági és vidékfejlesztési, valamint a környezetvédelmi, közegészségügyi és élelmiszer-biztonsági szakbizottsága előtt ismertette a magyar elnökség agrárágazati prioritásait

A magyar európai uniós elnökség célja, hogy a tanácsi következtetések formájában mutasson irányt az új Európai Bizottságnak a 2027 utáni közös agrárpolitika főbb irányai kapcsán, különös tekintettel arra, hogy milyen modell alapján történjenek a közös agrárpolitika forrásainak kifizetése – jelentette ki Nagy István agrárminiszter hétfőn Strasbourgban.

Nagy István: A magyar uniós elnökség irányt kíván mutatni a 2027 utáni közös agrárpolitika főbb irányai kapcsán
Nagy István agrárminiszter (középen) az Európai Unió Tanácsa magyar soros elnökségének mezőgazdasági prioritásait ismerteti az Európai Parlament mezőgazdasági és vidékfejlesztési bizottságának rendkívüli ülésén Strasbourgban 2024. október 7-én
Fotó: MTI/Purger Tamás

A tárcavezető szerint a források kifizetése minden európai gazda számára a legfontosabb kérdés, továbbá lényeges az is, hogyan ösztönözhetők a gazdák még inkább arra, hogy fokozzák hozzájárulásukat a fenntartható európai mezőgazdasági ágazat megteremtéséhez és a zöld átmenethez.

A miniszter beszédében elmondta, hogy a gazdaközpontú uniós agrárpolitika a magyar uniós elnökség központi prioritásai közé tartozik.

„Meggyőződésem, hogy a gazdák érdekeit kell az uniós agrárpolitika középpontjába állítani, hiszen az élelmezésbiztonság garantálásával alapvető közjavakat állítanak elő valamennyi uniós állampolgár számára” – hangsúlyozta.

A miniszter kiemelte, hogy a mezőgazdasági prioritások a versenyképes, a válságálló, a fenntartható, a gazdabarát és a tudás alapú mezőgazdaság.

Mint mondta, közös feladatnak számít az uniós mezőgazdasági ágazat versenyképességének a helyreállítása, amelyet jelentősen lerontott a klímaváltozás okozta rendkívül időjárás, a terjedő, állat és növénybetegségek, a megemelkedett inputköltségek vagy a harmadik országokból érkező import.

„Ahhoz, hogy ezekre a kihívásokra reagálni tudjunk, válságállóvá kell tenni a mezőgazdasági ágazatot, amelyhez megfelelő válságmegelőzési és válságkezelési intézkedések szükségesek” – hangoztatta a tárcavezető.

Nagy István véleménye szerint a fenntartható mezőgazdaság és erdőgazdálkodás fontos szerepet játszik a klímaváltozás elleni küzdelemben, a biológiai sokféleség, valamint a természet védelmében, és ezen keresztül a teremtett világértékeinek megőrzésében is.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy szakítani kell azzal a téves meggyőződéssel, hogy a mezőgazdaságra és a gazdákra a klímaváltozás okozójaként tekintenek. Továbbá elengedhetetlen, hogy megfelelően ösztönözzék a termelőket a fenntarthatóbb termelési gyakorlatok alkalmazására – mondta a miniszter.

Hangsúlyozta, hogy a tudás alapú és innovatív mezőgazdaság megteremtése elengedhetetlen a fenntarthatósági célok teljesítésének eléréséhez és a versenyképesség növeléséhez.

„Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a tudástranszferre és a helyben történő hozzáadott érték megteremtésére. Az innovatív megoldások alkalmazása nagyban hozzájárulhat ugyanis az ágazat környezet és klímapolitikai céljaihoz – tette hozzá Nagy István.

A politikus kitért arra is, hogy a magyar elnökség célja a termelőkre és a tagállami hatóságokra háruló új adminisztratív és költségvetési többletterhek elkerülése.

Az állatok szállítás közbeni védelméről szóló javaslattal kapcsolatban elmondta, hogy a szakértői szintű, stratégiai és szakmai eszmecserére helyezi a magyar elnökség a hangsúlyt a körültekintő szabályozás kialakítása érdekében.

Kapcsolódó írásaink