Európai Unió

Orbán Viktor: A béke lesz a magyar uniós elnökség középpontjában

Magyarország hivatalosan is átvette az EU elnöklését

Optimista vagyok, arra a választás után az adott okot, hogy a 27 országban az emberek a változásra szavaztak – jelentette ki Orbán Viktor hétfőn. A kormányfő az M1 aktuális csatornának adott interjút Brüsszelben.

Orbán Viktor: A béke lesz a magyar uniós elnökség középpontjában
Orbán Viktor miniszterelnök interjút adott az M1 aktuális csatornának Brüsszelben 2024. július 1-jén
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Orbán Viktor a megbízott belga miniszterelnöktől vette át az EU soros elnöki tisztségét. „Nem túl jó jel olyan embertől átvenni az uniós tisztséget, aki belebukott az elnökségbe. De Belgium jó munkát végzett az elmúlt hat hónapban, a spanyolok, belgák és mi egymástól vesszük át a munkát és a dossziékat is, ezért elmondhatom, hogy jó munkát végzett. Az én helyzetem más, 45 százalékos választási győzelmet könyvelhetünk, joggal érezhetjük, hogy a kormány iránti bizalom megerősítést kapott és ezzel a lendülettel kezdhetjük meg a munkát” – mondta Orbán Viktor.

A kormányfő felsorolta, hogy milyen hivatalos programok lesznek az EU-elnökség alatt.

„Változtatni kell, ezt a választók üzenték, ezért el is indítottunk egy új európai képviselői csoportot, ami hihetetlen tempóban nő. A siker oka, hogy az EU vezetői nem tudták elfogadni a változásra való igényt, ez bennünket, akik változást akarunk, még inkább megerősít, hamarosan a miénk lesz a második legerősebb képviselői csoport” – szögezte le a kormányfő.

Orbán Viktor emlékeztetett: öt éve Manfred Webert jelölték az Európai Bizottság élére, ezt pedig mindenképpen meg kellett akadályozni magyarellenessége miatt. Azt mondta, nem akar a magyarok szavazatával elnök lenni, ez nekünk muníciót adott. „Egy országot nem lehet sértegetni, nem lehet lekezelni, én ki is álltam az országért és így nem lett Weber bizottsági elnök. Ursula von der Leyen abban a pillanatban jobb választásnak tűnt. Ma már szeretnénk egy jobb képességű politikust ennek a testületnek az élére, ezért szavaztam a minap ellene, hogy a Bizottság elnöke maradjon” – idézte fel a miniszterelnök.

„Külön kell választani az eljárást, amiben az uniós csúcsvezetők személyéről szóló döntés megszületett és magát a jelölést. Ha én olasz lennék, én is úgy beszélnék, mint Matteo Salvini, aki sérelmezte, hogy az olaszokat kihagyták a pozíciókról szóló tárgyalásokból. A Brexit is így kezdődött: a nagy, alapító államokkal tisztességesen kell bánni. Az eljárás nem volt helyes, Salvininek és Giorgia Meloninak igaza volt” – szögezte le Orbán.

A jelöltek kapcsán elmondta: Antonio Costát az EU Tanácsának élére történő jelölésben támogatta, mert korrekt partnernek tartja. Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikai főbiztosi jelölésénél azért tartózkodott, mert nem biztos benne, hogy képes jól teljesíteni a feladatát.

„Nacionalizmusnak is szokták hívni a hazaszeretet, ennek van jó és rossz ága. Aki úgy szereti a hazáját, hogy másokat letapos, az a rossz nacionalista. Aki viszont önmagáért szereti a hazáját, az a patrióta. Az ilyen gondolkodású emberek kezdenek gyülekezni az alá a zászló alá, amit vasárnap emeltünk fel hárman Bécsben. Még néhány nap és sokan fognak meglepődni. Gyűlnek a patrióták ez alá a zászló alá. A frakcióülés alakuló gyűlése 8-án lesz, és lesznek meglepetések” – üzente Orbán.

„Mi olyan hazafiak vagyunk, akik szenvedélyesen szeretik saját hazájukat és fontos nekik Európa. Nem akarunk parancsuralmi rendszert, nemzeti szuverenitást és függetlenséget akarunk. Az orosz–ukrán háború kitörését, majd elszigetelését nem tudtuk megoldani; a migrációt, a belőle fakadó veszélyt nem tudtuk megoldani európai szinten. Akik most gyülekeznek a zászlónk alá, mindezt nem akarják. Emellett egzisztenciálisan ígéretesebb életet is akarnak, fejlődést, amit most nem tapasztalnak” – sorolta a kormányfő, kiemelve: az európai átlagjövedelem 27 százalékkal alacsonyabb, mint az USA-ban, a cégek értékével is hasonló a helyzet. „Ez jól mutatja, hogy az európai gazdaság megrekedt. Az új szövetség a béke, a fejlődés és a rend mellett teszi le a voksát. Ha regionálisan akarjuk meghatározni, akkor összeurópai párt lesz, amely Közép-Európából nőtte ki magát” ismertette a kormányfő.

Az elmúlt két hetet a kormányfő Franciaországban és Olaszországban töltötte, annak érdekében, hogy megszülessen egy nagy, a hazafias erőket tömörítő frakció. Giorgia Meloni és Marine le Pen abban nem tudott megállapodni, hogy milyen ütemben valósuljon meg a változás. „Hamarosan a miénk lesz a harmadik, majd nem sokkal később a második legerősebb európai frakció, és azt követően a csúcstámadást is megkíséreljük majd” – vetítette előre Orbán Viktor.

A román magyarellenes párt, az AUR csatlakozását követően a Fidesz nem tudott belépni az ECR-be, utána kezdett a kormányfő más kombinációkban gondolkodni. „De hamarosan túlnövünk mindenkit, ez a terv” - tette hozzá Orbán Viktor.

A Make Europe Great Again jelszó nem mindenkinek a szimpátiáját nyerte el. „Én nem tudok arról, hogy Donald Trump elnök úr naggyá akarná tenni Európát, s ha mi arról beszélünk, hogy ismét erőssé akarjuk tenni Európát, akkor nekünk is naggyá kell válnunk. Az európai partnerekkel is sikerült megértetni, hogy erről van szó” - mondta el Orbán.

A kormányfő szerint a háború miatt nem lehet kihagyni az Amerikai Egyesült Államot a jövő tervezéséből. „Trump elnök úr azt mondta, hogy ha megválasztják, 24 óra alatt véget vet a háborúnak. Ha ez megtörténik, tudni kell, mik Európa érdekei, hol lesz a helye, amikor Moszkva és Washington leül egymással tárgyalni” – mutatott rá a kormányfő.

„Amit mi tudunk tenni elnöklőként, hogy javaslatokat tegyünk, hogy minden helyszínen, ahol egyeztetések folynak, jelen legyünk, elősegíthetjük, hogy az asztalra kerülhessenek ezek a kérdések. Kell egy politikai típusú energia, egy kezdeményezés, ami leteszi az asztalra a helyzet leírását, a megoldási javaslatokat. Ha a következő napokban meglepő helyszínekről jelentkezünk, az ennek a jele lesz” – mondta Orbán Viktor.

Magyarország akár konfliktusok árán is megvédi érdekeit, konyít is a nemzetközi diplomáciához, a nyilvános, egyenes vitákat preferálja. „Mi azt tanultuk meg, hogy ha nem nevezzük nevén az országot, arra rámehet az országunk. A magyar elnökség, anélkül, hogy befolyásolni akarná a döntéshozókat, de megmondja a véleményét. Kerülni fogjuk a Brüsszelben szokásos tolvajnyelvet. Mi lendületet tudunk adni ezeknek a folyamatoknak, miközben nem tévesztjük el a nagyságrendet, tudjuk, hol a helyünk a világban. Ezt lehet várni a magyar elnökségtől. Lesznek meglepő dolgok” – ismételte meg a kormányfő.

A legtöbb konfliktus az EU és Magyarország között az illegális migráció megfékezésében volt. „Most van egy migrációs paktum, amit nagy csinadratta mellett fogadtak el. És amely nem működik. Most azt kell elérni, hogy azok, akik kiálltak mellette, ne szégyenüljenek meg, de tovább tudjanak lépni. Mi megvédtük magunkat a migrációtól, ők nem. Ha átvennék a magyar szabályozást, minden egyszerűbbé válna. Lesznek javaslataink a továbblépésre” – mondta el Orbán Viktor.

Hogyan tudja a békét a valóságban is előremozdítani a magyar uniós elnökség, kérdezte a riporter, mire a kormányfő azt válaszolta: ezt már egy holnapi sajtótájékoztató megválaszolja.

Orbán Viktor szerint hiba volt bevezetni a nagy nemzetközi adókat, a versenyképességet ez hátráltatja. „Az EU egy nagy kereskedelmi háború küszöbén van a keletiekkel. Mi ezt igyekezni fogunk megakadályozni. Itt van ez a zöld átmenet is, ami azt eredményezte, hogy ma több kőszenet használunk, mint a zöld átmenet előtt, az energiaárak pedig kétszeres-háromszoros mértékben nőttek. Ettől szenved a lakosság és szenved az ipar, a cégek is. Ezért ezt az egész zöld energiapolitikát radikálisan újra kell gondolni” – üzente Orbán Viktor, aki a magyar uniós elnökség legnagyobb lehetőségének azt tartja, hogy közelebb kerüljön Európa a békéhez.

Kapcsolódó írásaink