Európai Unió
A megegyezés Orbán győzelme az unión belül
Nagy Ervin úgy látja, hogy a siker a magyar kormányfő és Emmanuel Macron kompromisszum készségének az eredménye
Nyilván sokan, sokféle értelmezésben közelítik majd meg a brüsszeli döntést, ám az vitathatatlan, hogy még a magyar kormány ellenfelei sem örültek volna, ha kenyértörésig megy a vita. Azzal az Ukrajnát feltétel nélkül támogatók is szembesülhettek az elmúlt hónapok során, hogy Orbán Viktorra fenyegetéssel nem lehet nyomást gyakorolni.
„A megegyezést mindenképpen győzelemként értékelem, hiszen a legrosszabb lehetőséget, miszerint a Magyarországnak járó pénzek Ukrajnába vándorolnának, az nem valósul meg” – fogalmazott Nagy Ervin. „Ez lett volna a lehető legrosszabb, és valós veszély, mert a Momentum által is képviselt elképzelés szerint az Európai Parlament részéről nagyon erős nyomás volt mind az Európai Tanácson, mind a bizottságon, hogy Magyarországtól mindent vegyenek el, a neki járó pénzek mellett a szavazati jogot, és az országnak járó tisztségeket, minthogy az Európai Unió soros elnökségét adja. A megegyezés alapján Magyarországnak lehetősége van, hogy tisztességes eljáráson keresztül hozzájusson az országot megillető pénzekhez.”
Az elemző nyomatékosította, hogy az Európai Unió akkor működik jól, ha alulról építkezik, hiszen nem a szervezetnek vannak tagállamai, hanem a nemzetállamoknak van egy történelmileg formálódó integrációja, amelyet alapszerződések szabályoznak.
„A magyar miniszterelnök ennek szellemében, és a kompromisszumok szem előtt tartásával érkezett a belga fővárosba, és igyekezett mindvégig figyelmen kívül hagyni, hogy egyes brüsszeli csoportok Magyarországot zsarolják, ami az említett szellemiséggel szemben áll” – folytatta Nagy Ervin.
A politológus arra is emlékeztetett, hogy milyen károkat okozott az uniónak a Brexit, ami éppen ezen csoportok agresszív fellépése miatt következett be.
Az Európai Unió szervezeteinek az elmúlt időszakban tapasztalt fellépései azonban erősen megkérdőjelezik, hogy mennyire számíthatunk tisztességes eljárásra.
„Mint elemző, én is osztom ezt az aggodalmat, hiszen Brüsszel néhányszor meghazudtolta már önmagát. Az Európai Bizottság a mérföldkövek tárgyalásakor többször is olyan követelésekkel állt elő, amelyek a korábbi tárgyalásokon fel sem merültek, és lényegében megszegte a korábbi alkalmak során tett ígéretét. Az befolyásolhatja az eddigi tapasztalatokat, hogy júniusban európai parlamenti választások lesznek, és a nyáron, legkésőbb ősszel egy új bizottság fog felállni. Ahhoz, hogy Magyarország valóban elérje céljait, változásra van szükség Brüsszelben” – állapította meg Nagy Ervin.
Bizonyos változások már most is jól érzékelhetők, hiszen nem az első alkalom, amikor az Európai Tanács egy fontos döntése előtt Orbán Viktor a francia elnökkel, Emmanuel Macronnal négyszemközt tárgyal, és a két teljesen eltérő nézeteket valló politikus megegyezésre jut.
„Úgy tűnik, Emmanuel Macron az, aki betölti az Angela Merkel német kancellár távozásával keletkezett űrt. Korábban a gyakorlatban Merkel irányította az európai uniós folyamatokat, ám a jelenlegi német kormány a hazai belpolitikai válsága mellett erre nem képes, és Macron tudatosan lépett be ebbe a pozícióba. Neki is vannak komoly belpolitikai válságai, de ő külpolitikai téren erősíti meg a helyzetét. Ezért vállalta fel, hogy az Európai Unióval is konfrontálódva elment Kínába is tárgyalni, ahogy Putyinnal is az utolsó pillanatig egyeztetett. A kompromisszumok embereként jeleníti meg magát, aki a legkényesebb helyzetekben is képes a megoldásokra. Ez azért is jó hír, mert azt mutatja, hogy az Európai Unió meghatározó személyiségei között is van olyan, aki racionális megoldásokkal képes felülemelkedni az ideológiai ellentéteken. Meggyőződésem, hogy Macron ezt tudatosan alakítja így. Ebben az értelemben nagyon hasonlítanak egymásra Orbán Viktorral, hiszen mindketten erősen védik a nemzeti érdekeket, ugyanakkor mindketten készek a megegyezésre” – szögezte le Nagy Ervin.
A politológus arra is felhívta a figyelmet, hogy Orbán Viktor elszigetelődéséről szóló híresztelést jól cáfolta, amikor Macron mellett az olasz miniszterelnökkel, Giorgia Melonival, a német kancellárral, Olaf Scholzzal és a bizottság elnökével, Ursula von der Leyennel közösen tárgyalt.
