A háborúpárti Brüsszel miatt már veszélyben az EU finanszírozása?

A helyzet azonban aggodalomra ad okot. A pénzinjekciós hajlandóság alacsony, különösen Németországban, az EU legfontosabb nettó befizetőjében. A tagállamok ellenzik az Európai Parlament azon terveit is, hogy több saját bevételt biztosítsanak a bizottságnak. A többszörös válság (eurózóna, migráció, járvány, háborús veszély stb.) állandósul, és túlterheli az EU pénzügyi forrásait.

Ki lehet mondani, hogy az Európai Unió költségvetési tartalékai gyakorlatilag kimerültek, és a fennmaradó eurómilliárdokat már régóta betervezték, miközben az európai politika előtt álló kihívások nőnek, a cselekvőképesség pedig egyre csökken elemzők szerint. Az úgynevezett többéves pénzügyi keret (a 2021–27 közötti költségvetés) több mint ezermilliárd eurót foglal magában, ezen kívül van a koronavírus miatti helyreállítási alap, amelyet mintegy 750 milliárd euróval finanszíroznak.

Az úgynevezett helyreállítási eszközön keresztül a bizottság tőkepiaci hitelfelvétellel (kötvények kibocsátásával az EU nevében) szerez forrásokat, 2022-es árakon ebből körülbelül 385 milliárd euró kölcsönökben, míg körülbelül 338 milliárd euró támogatásokban jelenik meg. Ami pedig a büdzsét illeti: a költségvetési kiadások hét évre nyúlnak szét, így kell tervezni egy nehezen kiszámítható, akár hosszan válságosra nyúló időszakban.

Tudni kell, hogy a költségvetési források mintegy 80 százaléka határozottan előirányzott, például a közös agrárpolitikára vagy a kohéziós alapra, amely az európai gazdasági hatalmat hivatott összehangolni, ezzel számítások szerint kevesebb mint évi 30 milliárd euró marad Ukrajna háborús támogatására, az energiaátállás felgyorsítására, a chipipar megerősítésére, a tiszta technológiájú termelés fellendítésére, az újabb nyersanyagforrások megnyitására vagy a kínai Selyemút kezdeményezés uniós támogatására.

Ennek fényében értékelendő az Európai Bizottság kérése: a tagállamok a következő négy évben összesen 50 milliárd euró (mintegy 19 ezer milliárd forintnyi) segélyt nyújtsanak Ukrajnának, a bizottság ezért június 20-án arra kérte a 27 uniós tagállamot, hogy a 2027-ig tartó költségvetési időszak keretét 66 milliárd euróval pótolják ki. A Világbank becslése szerint Ukrajna újjáépítési költségei 411 milliárd dollárt (150,8 ezer milliárd forint) tesznek ki – az EU és tagállamai a háború kitörése óta csaknem 38 milliárd euró (14 ezer milliárd forint) gazdasági támogatást hagytak jóvá Ukrajnának.

Közben Ausztria bejelentette: elutasítja az Európai Bizottság kérését, és nem hajlandó még több pénzt küldeni az EU-nak. Az osztrák kancellár szerint a befizetendő összegek növelése előtt inkább a meglévő pénzügyi alapok felhasználása kéne, hogy a bizottság prioritása legyen (a kohéziós és az újjáépítési alapoknál, a felhasználások során több figyelmet lehetne fordítani a spórolásra és a költséghatékonyságra), a meglévő alapok nagy része – Ausztria kormányfője szerint mintegy 480 milliárd euró – már le van foglalva, és le is hívható. A német pénzügyminiszter szerint a blokk költségvetését már kimeríti Ukrajna, de tekintettel a nemzeti költségvetésben szükséges megszorításokra Németország nem tud majd további hozzájárulást nyújtani az Európai Unió büdzséjéhez. Ez évente kevesebb mint 30 milliárd eurót hagy Ukrajna támogatására, az energiaátalakítás felgyorsítására, új nyersanyagforrások megnyitására és a kínai Selyemút kezdeményezésére.

Az unió pénzügyi biztosának az utolsó tartalékokat kell kicsikarnia a hétéves költségvetésből. Közben egyre többen feszegetik a kérdést, hogy a tagállamoknak járó jogos források kifizetésének akadálya Ukrajna felelőtlen mértékű támogatása. És az idő ezúttal nem a bizottságnak dolgozik.