Európai Unió
Súlyos aszály a Földközi-tenger nyugati vidékén
Súlyos aszály sújtja a Földközi-tenger nyugati részét, ami csökkenti a talaj nedvességtartalmát és a folyók szintjét, nem utolsó sorban pedig a növények és a termés elmaradását okozza a döntő tenyészidőszakban. A Földközi-tenger nyugati részén tapasztalható szárazságról szóló új jelentés, amelyet a JRC Kopernikusz Globális Aszálymegfigyelő Intézete készített, feltárja a régiót sújtó vízhiány mértékét.
A hőhullámok és a kevés csapadék súlyosbítja a szárazságot
A Földközi-tenger nyugati részének számos részén már több mint egy éve tartósan kevés a csapadék. Ez a rendkívül száraz és meleg késői téllel és tavasszal együtt komoly szárazságot okozott a térségben, és nyáron a hőmérséklet további emelkedésére lehet számítani. 2022 májusa és 2023 áprilisa között a hőmérséklet Észak-Marokkóban, Algériában, Dél-Spanyolországban, Dél-Franciaországban és Észak-Olaszországban akár 2,5 – esetenként 4 – Celsius fokkal magasabb volt az átlagosnál. Ezekhez a rekordokhoz a hosszan tartó és intenzív hőhullámok nyilvánvalóan hozzájárultak.
2023 késő tavaszán a körülmények rosszabbak voltak, mint 2022-ben, amikor súlyostól szélsőségesig terjedő szárazság alakult ki Európa felett, amely hatással volt a vízkészletekre, a mezőgazdaságra és az energiatermelésre. Ezenkívül a JRC mutatói a csapadékhiány miatt elterjedt alacsony folyóhozamokra is utalnak. Spanyolországban vízhiány tapasztalható, különösen Andalúziában, ahol a víztározók kapacitásuk körülbelül 25 százalékát teszik ki.
A Földközi-tenger nyugati részének nagy része mostanra figyelmeztető és riasztási szintek között van (ez a két legsúlyosabb szint) a kombinált aszálymutató szerint, amely integrálja a csapadékra, a talajnedvességre és a vegetációs stressz anomáliáira vonatkozó adatokat, hogy feltérképezze az aszályveszélyt. Az aszály mértékének ilyen módon történő azonosítása a vízkészletek kezelésében és nyomon követésében mind rövid, mind pedig hosszú távon fontos szerepet játszik.
A májusi aszály alacsony terméshozamhoz vezet
A vízhiány a vegetációs időszak közepén jelentősen befolyásolta a növényzetet és a növényeket, ami késleltetett vetést és alacsony terméselőrejelzést eredményezett. Súlyos vegetációs stresszt (például sikertelen termést és kisebb terméseket) regisztráltak az Ibériai-félszigeten (kivéve Észak-Portugáliát), Észak-Afrikában és Közép-Dél-Franciaországban.
A Maghreb hozamára vonatkozó előrejelzések tovább romlottak, és jóval az átlagos szint alatt vannak. Marokkóban, Algériában és Tunéziában valószínűleg nem fognak virágozni a növények. Az Ibériai-félszigeten felerősödtek az aszályos viszonyok, és a hozam előrejelzések jóval a 2022-es értékek alatt maradnak, miközben a nyári növényekkel bevetett területek jelentősen csökkentek. A jelentésben hivatkozott források szerint Portugáliában a gabonatermelés és az állattenyésztés a leginkább érintett ágazatok.
Míg a Maghreb és az Ibériai-félsziget az elmúlt évtizedek egyik legrosszabb szezonális aszályával néz szembe, a Balkánon, Olaszországban, Franciaországban és Törökországban a csapadék okozta javuló termesztési feltételek részben ellensúlyozhatják a mediterrán nyugati országok rossz kilátásait. Legalábbis ezekkel kecsegtet a Mediterrán Mezőgazdasági Piaci Hálózat (MED-Amin) által a Közös Kutatóközponttal együttműködésben kidolgozott és a napokban közzétett mediterrán mezőgazdasági piaci hálózati prognózis.
Aszályos viszonyok között ezekre a hozamkilátásokra adott válasz részben a fenntartható talajgazdálkodástól függ, tekintettel a víz körforgásában betöltött döntő szerepére. Az Európai Bizottság ezen a nyáron előreláthatóan elfogadja a talajtörvényre vonatkozó javaslatot, amelynek célja, hogy 2050-re valamennyi talajökoszisztéma egészséges állapotban legyen.
Melegebb és szárazabb napok jönnek
A Földközi-tenger nyugati térségében kialakult szárazságról szóló jelentés a jelenlegi aszályhelyzet és az előrejelzések alapján megállapítja, hogy ha folytatódik a széles körben elterjedt átlagosnál melegebb hőmérséklet és a csapadékhiány, a helyzet még kritikusabbá válhat.
A JRC tudósai azt is megjegyzik, jelenleg nagy a veszélye annak, hogy a jövő nyáron a vízkészletek kritikus állapotba kerüljenek, ezért a változó helyzetet szoros figyelemmel kell kísérni, továbbá rendkívül fontos a vízgazdálkodási és aszályhoz való alkalmazkodási intézkedések megtervezése és végrehajtása a régióban.
