Európai Unió
Ismét lehet pályázni az EU-biodíjakra
Innovatív, fenntartható és inspiráló ötleteket várnak
Az Európai Unió biodíjára bármely uniós szereplő vagy intézmény pályázhat az ökológiai értéklánc mentén, aki olyan figyelemre méltó projekttel rendelkezik, amely hozzájárul a biotermékek megfizethetőségének és/vagy hozzáférhetőségének növeléséhez az EU-ban. A jelentkezéseket az EU összes hivatalos nyelvén várják.
Nyolc díj, hét kategória
Nyolc díjat osztanak ki, hét kategóriában, amelyek a következők: a legjobb biogazdálkodó (női és férfi), a legjobb biorégió, a legjobb biováros, a legjobb organikus „bionegyed”, a legjobb bioélelmiszer-feldolgozó kkv, a legjobb bioélelmiszer-kiskereskedő és a legjobb bioétterem/bioélelmiszer szolgáltatás. Az EU-biodíj pályázatát az Európai Bizottság, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Európai Bizottsága, a COPA-COGECA és az IFOAM Organics Europe közösen szervezi, az Európai Parlament és a Tanács részvételével a zsűriben. A díjátadó ünnepség szeptember 25-én lesz Brüsszelben.
Janusz Wojciechowski mezőgazdasági biztos a pályázati kiírás kapcsán azt mondta, hogy az Organic Awards rávilágít az ökológiai gazdálkodás lehetőségeire. Azt ugyanis mindannyian tudjuk – hívta fel a figyelmet –, hogy az ökológiai módszerek védik az ökoszisztémákat és a természeti erőforrásokat, de a tavalyi év nyertesei bebizonyították, milyen ellenálló, jövedelmező és produktív tud lenni a biogazdálkodás. Arra buzdít hát minden érintettet, aki az EU bioágazatában tevékenykedik, hogy mutassa be munkáját, ezzel is mutatva az irányt az Európai Unió fenntartható élelmiszer-termelése számára.
Bővülés: 5,7 százalék évente
A legfrissebb Eurobarométer-felmérés eredményei szerint – az Eurobarométer-kutatások az Európai Bizottság, az Európai Parlament és más uniós intézmények és ügynökségek 1974 óta általánosan használt kutatási eszköze – az uniós ökológiai gazdálkodás logójának ismertsége növekszik, és az európaiak 61 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ismeri.
Az Európai Bizottság által közzétett legfrissebb piaci tájékoztató szerint a 2012–2020 közötti időszakban az EU organikus művelés alatt álló mezőgazdasági területeinek aránya is több mint ötven százalékkal nőtt, évi 5,7 százalékos ütemmel.
Az ökológiai gazdálkodás azáltal, hogy kiváló minőségű élelmiszereket állít elő alacsony környezeti terheléssel, alapvető szerepet játszik az EU fenntartható élelmiszer-rendszerének kialakításában. Az Európai Bizottság 2021-ben cselekvési tervet fogadott el, amely támogatja azt a célt, hogy az EU mezőgazdasági területeinek legalább 25 százalékát biogazdálkodás alá vonják, továbbá előirányozták az ökológiai akvakultúra számottevő növelését 2030-ig a farmtól az asztalig stratégiában és a biodiverzitási stratégiában.
Ambíciózus tervek
Ezzel összefüggésben a tagállamokat arra kérték, hogy a közös agrárpolitika (KAP) stratégiai terveikben és nemzeti ökológiai cselekvési terveikben határozzanak meg nemzeti célértékeket az ökológiai gazdálkodásra vonatkozóan, és legyenek általában ambiciózusak a biotermeléssel kapcsolatban. Magyarországon 2027-re akár mintegy 600 ezer hektárra is nőhet a bioterület nagysága a megművelt területen belül, ezzel a termelés tíz százaléka már ökológiai szempontok szerint történne.
Az ökológiai gazdálkodás – más néven bio- vagy organikus gazdálkodás – nagyon leegyszerűsítve az agrár- és élelmiszertermelő tevékenységek leginkább környezetbarát változata. Lényege, hogy segítségével értékesebb beltartalmú, lényegesen kisebb környezetterhelésű növényi és állati élelmiszereket, termékeket állítsunk elő, amelyek hosszú távon is fenntartható módon képesek ellátni szükségleteinket, anélkül, hogy a talajt, a vizeket és összességében a természeti környezetet, jobban megterhelnénk, mint amennyire önmagától regenerálódni képes. Az ökológiai gazdálkodásra való átállást a területalapú támogatással és beruházásokat ösztönző vidékfejlesztési pályázatokkal támogatják az agráriumban. Egy ökológiai gazdálkodó nagyobb eséllyel nyer el támogatást, és magasabb összegű területalapú támogatásban is részesülhet, így nagyjából duplaannyi többletforráshoz juthat egy hektárra vagy egy állategyedre vetítve, mint egy „hagyományos” gazdálkodó.
