Európai Unió
Hazánk arra kérte Brüsszelt: vizsgálja felül az álláspontját
A lengyel, a bolgár és a román gazdákat támogatják, de a cseheket, magyarokat, szlovákokat nem
Brüsszel arra számít, hogy a mezőgazdasági tartalékból finanszírozott 56,3 millió euró értékű támogatás kompenzálja az érintett gazdálkodókat a gabonafélék és olajos magvak megnövekedett behozatala következtében elszenvedett gazdasági veszteségért. Egyúttal csökkenti az importáru árletörő hatásaként felborult piaci egyensúly kedvezőtlen hatását az idei vetésre, illetve a termelési kilátásokra.
Az uniós döntés előzménye, hogy az Ukrajnával határos országok gazdái aggodalmukat fejezték ki az ukrán gabona- és olajos magvak megnövekedett importjának hatásai miatt a helyi piacokon. Nagy István agrárminiszter pedig még januárban abban állapodott meg lengyel, cseh, román és bolgár kollégájával, hogy az Európai Bizottságot felszólítják az ugrásszerűen megnövekedett ukrán gabonaimportra tekintettel a belső piac stabilizálását célzó intézkedések megtételére. Az előző hónapokban ugyanis Ukrajna gabona- és olajosmag exportja jelentősen megnövekedett Magyarország és a többi, Ukrajnával szomszédos EU-tagállam felé.
Komoly piaci zavarok
A tapasztalatok szerint ez az import komoly piaci zavarokat okozott az érintett uniós tagországokban. Az Ukrajna felől az Európai Unióba érkező jelentős mennyiségű import alacsonyabb szintre nyomta a helyben megtermelt gabonaárakat. A nemzetközi gabonakereskedő cégek ráadásul ukrán árut kezdtek el szállítani a magyar gabona hagyományos uniós és unión kívüli exportpiacaira is, aminek következtében megcsappant a magyar gabona iránti világpiaci kereslet.
Azzal Brüsszelben is egyetértettek, hogy az ukrán–orosz háború miatti kereskedelmi zavarok nem történhetnek a szomszédos országok gazdáinak kárára – tudtuk meg az Európai Bizottságtól. Mint kifejtették, az érintett tagállamok által küldött értékelés alapján az Európai Bizottság elemezte a helyzetet megvizsgálva a nemzeti és regionális szintű túlzott termékkínálatot, valamint a hazai termelés áraira gyakorolt lehetséges hatást. Figyelembe vették a logisztikai láncokra nehezedő nyomást is, amely az árakat és a határközeli gazdálkodók piaci lehetőségeit nehezíti, különösen Románia esetében. Fentiek tükrében osztják szét – tették hozzá – a pénzügyi támogatást a három kiválasztott tagállamnak – Lengyelországnak, Bulgáriának és Romániának –, amelyek a lehető leghamarabb eljuttatják a gazdálkodóiknak.
Magyarország „vétózott”
Nagy István agrárminiszter már jelezte, hogy kérik az Európai Bizottságot, vizsgálja felül az álláspontját. A magyar gabonaár tonnánként 217 euróra csökkent, miközben a rotterdami tőzsdén 300 euróért jegyzik a terményt. Súlyos szakmai tévedés ugyanis azt gondolni, hogy ezt az árcsökkenést nem az ukrán gabona behozatala idézte elő – hívta fel a figyelmet az agrártárca vezetője.
Az Európai Bizottság egyelőre hivatalosnak tekinthető javaslatában mindenesetre 29,5 millió euró támogatást indítványozott Lengyelországnak, 16,75 millió eurót Bulgáriának és 10,05 millió eurót Romániának.
Nemzeti kiegészítés
A három ország ezt az uniós támogatást 100 százalékig kiegészítheti nemzeti alapokkal, ami összesen 112,6 millió eurós pénzügyi támogatást jelenthet az érintett gazdálkodók számára. Brüsszelben arra számítanak, hogy a három ország gazdálkodói 2023. szeptember 30-ig megkapják majd ezeket a pénzeket, és a három ország tájékoztatja majd az Európai Bizottságot arról is, hogyan osztották el a forrásokat, illetve hogyan segítették a gazdálkodókat.
Az Európai Bizottság végrehajtási rendelet formájában készült intézkedéstervezetét jelenleg megvitatják a tagállamokkal, amelyek a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó bizottság március 30-i ülésén szavaznak róla. Ha az intézkedést jóváhagyják, április elején közzéteszik az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és a közzétételt követő napon lép hatályba, így Bulgária, Lengyelország és Románia haladéktalanul végrehajthatja azt.
