Megbukott az Európai Unió szankciós politikája

Tavaly február 24-én kirobbant a háború. Az uniós vezetők kezdetben még azt nyilatkozták, hogy a szankciók nem fogják érinteni az energiaszállításokat. Ennek is köszönhető, hogy mindez nem okozott önmagában jelentős áremelkedést az energiapiacon – mondta a Magyar Nemzetnek Hortay Olivér. A Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője jelezte: a háború kitörését megelőző napon 87 euró volt az irányadó holland tőzsdén a gáz ára, majd a hét végére kilencven eurón zárt a kereskedés. Az elmozdulás elhanyagolható volt.

Az első komolyabb ártüskét akkor tapasztaltuk, amikor márciusban elkezdték lebegtetni az orosz energiahordozók lehetséges embargóját. Az uniós állam- és kormányfők franciaországi csúcstalálkozóját követően azonban a tagállami vezetők arról döntöttek, hogy ez nem így lesz, így az árak korrigáltak – emlékeztetett a szakértő. Emlékeztetett: májusban azonban az Európai Bizottság fordulatot vett, és átverte a tagállamokon az oroszországi szilárd tüzelőanyagok behozatalát megtiltó rendelkezését. 

Ezt követte az olajembargó bevezetése, amely alól a vezetékes szállítás terén Magyarország mentességet harcolt ki. Az üzletágvezető kiemelte, hogy az Európai Bizottság akkor a gázembargó bevezetésének elfogadtatásával is megpróbálkozott, de ezt a tagállamok elutasították. Egy-egy uniós ország azonban lépett, és kilátásba helyezte a szerződések felmondását, vagy nem vállalta az új fizetési feltételeket. Így tettek például a lengyelek. Ezt követően Moszkva leállította a Jamal vezetéken a szállítást. Németország pedig bejelentette, hogy 2024-ig kivezetik az orosz gáz felhasználását. Ennek következményeként a Gazprom korlátozta az Északi Áramlat kapacitását.

Nem érdemes elfelejteni – tette hozzá Hortay Olivér –, hogy az elmúlt évben jelentős mértékben megváltozott a szankciós politika kommunikációja is. Kezdetben arról volt szó, hogy az intézkedések térdre kényszerítik Oroszországot, és ezzel a háború – fegyveres beavatkozás nélkül – hamar lezárulhat. Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke tavaly márciusban úgy fogalmazott, hogy a szankciók szét fogják zúzni az orosz gazdaságot – mondta a szakértő. Hortay Olivér szerint egy év távlatából már kijelenthető, hogy ez nem valósult meg. A szankciók nem eredményezték a háború gyorsabb lezárását, sőt a fegyveres események azóta eszkalálódtak. Ezzel párhuzamosan az Európai Unió békepárti pozíciója is meggyengült. 

Németország kezdetben csak katonai sisakokat küldött Ukrajnának, mára pedig eljutottunk a harckocsikig. Miután nyilvánvalóvá vált, hogy a szankciókkal nem érhető el az eredeti cél, az Európai Bizottság változtatott kommunikációján, és már nem a háború gyors lezárását nevezte meg fő célként, hanem Oroszország megbüntetését. Ekkor merült fel, hogy a szankciók időtartama meghaladja majd a háború időszakát – hangsúlyozta Hortay Olivér. A szakértő szerint már látszik, hogy a szankciók büntetésként is csak korlátozott eredményeket biztosítanak. Erre jó példa, hogy Oroszország ma több olajat exportál, mint az embargó előtt. Az Oroszország ellen bevezetett szankciók tehát megbuktak.

Volt egy másik ígéret is, miszerint a büntetőintézkedések nem okoznak súlyos terheket Európának. Ez sem igazolódott be: a kontinens egyre nehezebb helyzetbe kerül. Az infláció súlyos terheket okoz a háztartásoknak, ráadásul rengeteg energiaintenzív cég vándorol el Európából, részben az Egyesült Államokba. Ez tovább csökkenti az unió versenyképességét – mondta Hortay Olivér.