Európai Unió

Századvég: Brüsszelnek haladéktalanul cselekednie kell a békéért

Brüsszelnek haladéktalanul cselekednie kell a béke elősegítése és a szankciós infláció megfékezése érdekében az orosz–ukrán háború az elmúlt hónapokban az európai közbeszéd megkerülhetetlen témájává vált – írta a Századvég legújabb elemzésében.

Századvég: Brüsszelnek haladéktalanul cselekednie kell a békéért
Kinek az érdeke ez a háború?
Fotó: Spiegel

A kutatás szerint, miközben a hadviselő felek egyre távolabb kerülnek a politikai párbeszédtől és a harci cselekmények folytatására fókuszálnak, Brüsszel büntetőintézkedésekre épülő stratégiája a fegyveres konfliktus lezárása helyett annak eszkalálódását segítette elő. A Századvég Európa projekt nevű, 38 országra kiterjedő közvélemény-kutatása alapján készült elemzés feltárta az orosz–ukrán válsággal kapcsolatos lakossági attitűdöket, kitérve arra a kérdésre is, hogy az európaiak milyen elvárásokat támasztanak a brüsszeli döntéshozókkal szemben a háborúval összefüggésben.

A kutatási adatok tükrében – illetve a Századvég decemberi elemzésével összhangban – az uniós polgárok 68 százaléka, a volt szocialista országok megkérdezettjeinek 65 százaléka, valamint a V4-államok válaszadóinak 67 százaléka aggasztónak ítéli az orosz–ukrán fegyveres konfliktust. A háború leginkább a magyarokat (93 százalék), a németeket (81 százalék) és a portugálokat (78 százalék) nyugtalanítja, míg legkevésbé Bosznia-Hercegovina és Szlovénia lakosságát (48-48 százalék). Az Oroszország és Ukrajna közötti érdemi párbeszéd hiánya, továbbá a katonai cselekmények intenzitásának fokozódása miatt az európai közvéleményben megjelent a fegyveres konfliktus kiszélesedésétől való lakossági aggodalom is.

Az Oroszország és Ukrajna közötti fegyveres konfliktus súlyosságának megítélése
Az Oroszország és Ukrajna közötti fegyveres konfliktus súlyosságának megítélése
Fotó: Századvég

A felmérés rámutat arra, hogy az uniós megkérdezettek 62 százaléka, valamint a volt szocialista tömb és a visegrádi együttműködés polgárainak 63–63 százaléka aggasztónak tartja az orosz–ukrán válság nagyobb háborúvá szélesedésének lehetőségét, illetve saját országa érintetté válását. Országok szerinti bontásban vizsgálva a kérdést megállapítható, hogy Litvániában és Moldovában (80–80 százalék), illetve Magyarországon (76 százalék) a legmagasabb azoknak az aránya, akiket nyugtalanít a háború kiszélesedésének veszélye, ugyanakkor Szlovákiában (48 százalék) és Szlovéniában (46 százalék) tartanak ettől a legkevésbé.

Brüsszelnek tehát a háború lezárását kellene előmozdítania. Az orosz–ukrán háború következményei, illetve Brüsszel szankciós politikája az egyes európai országok kormányait is komoly kihívások elé állították. Az európai polgárok megosztottak saját kormányaik válságkezelő teljesítményének megítélésében. az uniós megkérdezettek 46 százaléka elégedett azzal, ahogyan saját országának kormánya a fegyveres konfliktus következtében kialakult helyzetet kezelte. Viszont ugyanennyien (46 százalék) fejezték ki elégedetlenségüket ezzel kapcsolatban. Az uniós átlagot jelentősen meghaladó elégedettség figyelhető meg többek között Nagy-Britanniában (67 százalék), Lettországban (64 százalék) és Magyarországon (57 százalék), míg a saját kormányuk – háborúval összefüggő – kríziskezelő teljesítményéről pozitívan nyilatkozók aránya a legalacsonyabb Bulgáriában (35 százalék) és Bosznia-Hercegovinában (26 százalék). Ezzel párhuzamosan széles körű konszenzus figyelhető meg Európában a brüsszeli vezetőkkel szemben támasztott elvárások tekintetében.

Az EU vezetőinek felszólítására vonatkozó kérdésre adott válaszok eredményének összesítése
Az EU vezetőinek felszólítására vonatkozó kérdésre adott válaszok eredményének összesítése
Fotó: Századvég

A felmérés szerint az Európai Unió és a volt szocialista országok polgárainak 84-84 százaléka, valamint a visegrádi államok válaszadóinak 83 százaléka egyetértett azzal az állítással, hogy Brüsszelt fel kellene végre szólítani: tétlenkedés helyett tegyen valamit az elszabadult árak megfékezése és a háború lezárása érdekében. Hangsúlyoznunk kell, hogy valamennyi vizsgált európai országban meghaladta a 60 százalékot azoknak a hányada, akik a szóban forgó kérdésben cselekvést várnak az Európai Unió vezetőitől. Magyarországon a megkérdezettek 78 százaléka gondolja úgy, hogy Brüsszelnek lépnie kell a szankciós infláció megfékezése és a béke előmozdítása érdekében. Az európaiak erős békepártiságát mutatja, hogy az uniós válaszadók több mint háromnegyede (76 százaléka) véli úgy: Oroszországot és Ukrajnát rá kellene kényszeríteni a béketárgyalásokra a háború mielőbbi lezárása érdekében. A 38 vizsgált európai ország mindegyikében többségben voltak azok, akik elengedhetetlennek tartják a fegyveres konfliktusban érintett felek tárgyalóasztalhoz ültetését. A magyarok 87 százaléka nyilatkozott úgy, hogy Oroszországot és Ukrajnát a béke érdekében rá kellene kényszeríteni a tárgyalásokra.

Kapcsolódó írásaink

Szüneteltetik az ukrán-orosz tárgyalásokat

ĀENSZ-főtitkár: Meg kell őrizni az atomlétesítmények biztonságát - Peking félretájékoztatással vádolja Washingtont - Zelenszkij szerdán az amerikai kongresszushoz intéz beszédet - Megnyílt a humanitárius folyosó, elhagyhatják a lakosok Mariupolt