Emberkereskedelem: az EU szigorúbb szabályokat javasol

Ylva Johansson belügyekért felelős biztos brüsszeli sajtótájékoztatóján az uniós bizottsági javaslat részleteit ismertetve közölte: a testület azt szeretné elérni, hogy az emberkereskedelem áldozatai által nyújtott szolgáltatások tudatos igénybevétele bűncselekménynek minősüljön.

Az Európai Bizottság javaslata kötelező szankciókat javasol a vállalatokkal szemben is az emberkereskedelemmel kapcsolatos bűncselekmények elkövetése miatt, nem csak az egyénekkel szemben. Az emberkereskedelemmel kapcsolatos bűncselekményekért felelősségre vont jogi személyekre vonatkozó kötelező szankciók magukban foglalják a közhasznúságból való kizárásukat, illetve azon létesítmények ideiglenes vagy végleges bezárását, ahol az emberkereskedelemmel kapcsolatos bűncselekmény történt. Az irányelv célja továbbá, hogy javítsa az áldozatok előzetes azonosítására és támogatására irányuló eljárásokat a tagállamokban.

Az aktualizált szabályok szerint a kizsákmányolás kategóriájába tartozna a kényszerházasság és az illegális örökbefogadás is. Ez arra fogja kötelezni a tagállamokat, hogy nemzeti büntetőjogukban az ilyen magatartást emberkereskedelemként tüntessék fel – mondta az uniós biztos. Az uniós országoknak új, nemzeti áldozatsegítő mechanizmust kell létrehozniuk az ilyen esetek azonosítására, valamint az áldozatok támogatása céljából. A nemzeti intézkedések a kapcsolattartó pontok kijelölésével meg fogják teremteni az átfogó európai áldozatsegítő mechanizmus alapját – közölte. Az Európai Bizottság azt reméli, hogy az új szabályok bevezetése az embercsempészet csökkenéséhez vezet azáltal, hogy bűncselekménynek nyilvánítják az emberkereskedelem áldozatai által kínált szolgáltatások igénybe vételét – tette hozzá az uniós biztos.

Az Európai Bizottság közleménye szerint az EU-ban évente több mint hétezer ember válik az emberkereskedelem áldozatává. Az unióban tevékenykedő emberkereskedők éves bevétele eléri a 2,7 milliárd eurót. Az áldozatok többsége nő és lány. A férfi áldozatok aránya is növekszik, különösen a munkaerő-kizsákmányolás terén – közölték. A javaslat az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa elé kerül. Elfogadásukat követően az új szabályokat a tagállamoknak át kell ültetniük a nemzeti jogrendjükbe.