Európai Unió

Az Európai Bizottság szerint a magyar reformok nem elegendőek

Az Európai Bizottság pénteken közölte, hogy értékelése szerint a jogállamiság magyarországi helyzetével és az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos aggályainak eloszlatására hozott magyar reformok továbbra sem elegendőek a források teljes körű felszabadításához.

Az Európai Bizottság szerint a magyar reformok nem elegendőek
Johannes Hahn költségvetési biztos
Fotó: AFP/Kenzo Tribouillard

Az EU brüsszeli végrehajtó testülete szerint az uniós pénzek felhasználását érintő aggályok eloszlatására javasolt 17 magyar intézkedés ellenére az EU pénzügyi érdekeit fenyegető kockázatok változatlanul fennállnak.

A brüsszeli testület ezért fenntartotta a Magyarországnak 2021–2027 között járó kohéziós támogatások egyharmadának – 7,5 milliárd eurónak (3000 milliárd forint) – a felfüggesztésére tett korábbi javaslatát.

A december 7-ig hozott magyar intézkedéseket és elfogadott jogszabályokat értékelő jelentését az Európai Bizottság megküldte a tagállami kormányoknak – tájékoztattak.

Közölték: a kormány válaszai nem bizonyítják, hogy a helyreállítási terv keretében meghatározott kötelezettségvállalások teljesítéséhez elfogadott jogszabályok végrehajtása „teljes mértékben biztosítja” a források felhasználásának tisztaságát.

Noha a javasolt, a helyzet javítását szolgáló korrekciós intézkedések együttesen elvileg alkalmasak lennének a felvetett problémák kezelésére, azokat helyesen és hatékonyan végre is kell hajtani ahhoz, hogy a megújított jogszabályok csomagja megfelelőnek minősüljön. Figyelembe kell venni annak lehetőségét, hogy az intézkedéseket nem hajtják végre megfelelően, vagy hatékonyságuk gyengül – írták.

A közleményt jegyző Johannes Hahn költségvetési biztos kiemelte: a felvetett problémák kezelésének egyik legfontosabb intézkedése az Integritáshatóság létrehozása volt, amely egyebek mellett a „közbeszerzések területén tapasztalható, rendszerszintű jogsértések” orvoslását célozza. A bizottság értékelése szerint azonban fennáll a veszélye annak, hogy a hatóság függetlensége csorbul, hatékonyságát a korábban már jelzett hiányosságok aláássák. Az uniós testület emellett az igazságügyi rendszer függetlenségét biztosító jogszabályokat sem találta elégségesnek a korábban megfogalmazott aggályok eloszlatására.

Kijelentették: a magyar lépések ellenére az unió költségvetését érintő általános kockázatok változatlanul fennállnak, az uniós felzárkóztatási források felfüggesztéséről szóló bizottsági álláspont a közelmúltban elfogadott jogszabályi változások fényében sem változott.

Végezetül közölték: Magyarországnak bármikor lehetősége van írásos értesítést benyújtani annak bizonyítására, hogy az uniós aggályok már megalapozatlanok. Amennyiben ez két éven belül bizonyítást nyer, az érintett uniós finanszírozás nem vész el – zárta értékelését az Európai Bizottság.

Kapcsolódó írásaink