Életmód
Milliók isszák reggelente pedig módosítja a génjeinket
A vérnyomáshoz, a zsíranyagcseréhez és a gyulladásos folyamatokhoz köthető gének aktivitását is befolyásolta

Egy nemzetközi kutatócsoport 20 egészséges felnőttet vizsgált, akik két hónapon át naponta körülbelül két pohár 100%-os narancslevet ittak. A tudósok több mint 1700, az immunsejteket befolyásoló gén működését elemezték, és meglepő változásokat figyeltek meg. Az eredmények szerint a „génmódosító ital” a vérnyomáshoz, a zsíranyagcseréhez és a gyulladásos folyamatokhoz köthető gének aktivitását is befolyásolta. Ezek mind olyan tényezők, amelyek kulcsszerepet játszanak a szív- és érrendszeri egészség megőrzésében.
A kutatás a Molecular Nutrition & Food Research című tudományos folyóiratban jelent meg, és részletesen bemutatja, hogyan hat a narancslé a szervezetünkre molekuláris szinten.
Flavonoidok: a génmódosító ital rejtett „fegyverei”
A narancslé nem csak C-vitaminban gazdag. A citrusfélékben található flavonoidok legalább ilyen fontosak. Ezek a növényi anyagok a bogyós gyümölcsökben, a teában és a kakaóban is jelen vannak. A flavonoidok antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatású vegyületek. A kutatás szerint éppen ezek a flavonoidok segíthetnek abban, hogy a narancslé, mint „génmódosító ital”, a gének működésére is jótékony hatással legyen.
A tudósok úgy vélik, hogy a flavonoidok támogatják az erek működését, mérsékelhetik a gyulladást, és kedvező irányba tolhatják az anyagcsere-folyamatokat.
Nem mindenki reagál ugyanúgy a narancslére – számít a testsúly
A vizsgálat érdekessége, hogy a résztvevők szervezete nem egyformán reagált.
- A normál testsúlyú résztvevőknél főleg a gyulladással összefüggő gének aktivitása változott.
- A túlsúlyosaknál inkább a zsíranyagcsere és az energiafelhasználás szempontjából fontos génekben láttak elmozdulást.
Ez azt jelenti, hogy ugyanaz a „génmódosító ital” más-más folyamatokat indíthat be attól függően, milyen a testösszetétel és a testsúly. A kutatók szerint ezért a jövőben személyre szabott táplálkozási ajánlásokra is szükség lehet.
A cél az, hogy a flavonoidokban gazdag élelmiszerek – például a narancslé – fogyasztását a szervezet egyéni igényeihez igazítsák.
Nem csodaszer, de ígéretes
A szakemberek hangsúlyozzák, hogy a tanulmány kis mintán alapul, és nem használtak kontrollitalt. Ezért a kutatás inkább összefüggéseket jelez, nem pedig egyértelmű ok-okozati viszonyt.
A kutatók szerint további vizsgálatok kellenek ahhoz, hogy kiderüljön: a most megfigyelt molekuláris változások valóban mérhető, hosszú távú egészségügyi előnyökkel járnak-e.
Nicolette Pace, New York-i dietetikus a Fox News-nak elmondta: a narancslé jó példa arra, hogyan használhatjuk a növényi eredetű vegyületeket a hosszabb, egészségesebb élet érdekében. Ugyanakkor arra is figyelmeztet: bár egyértelműen kapcsolatban vannak egymással, a génexpresszió változása mégsem azonos az általános egészségi állapottal.
Mi a helyzet a cukorral? Tényleg belefér a mindennapokba?
A narancslében lévő cukor sokakat visszatarthat, főleg azokat, akik figyelik a vércukorszintjüket. A dietetikus szerint viszont napi egy kisebb pohár narancslé még bőven belefér, és nem gyengíti a kedvező egészségügyi hatásokat.
A kutatók ezt azzal magyarázzák, hogy a narancslé természetes flavonoidjai lassíthatják a cukor felszívódását. Úgy tűnik, a szervezet különbséget tud tenni a természetes és a hozzáadott cukor között - írta meg az Origo.
Mennyi narancslé az ideális?
A szakértők szerint mint a legtöbb esetben, itt is a mértékletesség a legfontosabb.
Napi egy-két pohár 100%-os narancslé már hozzájárul a szív- és érrendszer egészségéhez, támogatja az anyagcserét, és aktiválja a kedvező géneket.
Fontos, hogy a narancslevet ne tekintsük kizárólagos megoldásnak. Akkor válhat igazán hasznos itallá, ha egy kiegyensúlyozott, zöldségekben, gyümölcsökben és teljes értékű élelmiszerekben gazdag étrend része.
