Életmód

Tényleg ismerik a hosszú élet titkát a kék zónák lakói?

Mit tudnak az ott élők?

Vajon mitől élnek tovább és egészségesebben az ún. „kék zóna” lakói? A válasz nem csodadiétákban, hanem apró, következetes szokásokban rejlik, amiket mi is bárhol és bármikor a rutinunk részévé tudunk tenni.

Tényleg ismerik a hosszú élet titkát a kék zónák lakói?
Képünk illusztráció
Fotó: AFP/NurPhoto/Michael Nguyen

Kék zónának azokat a térségeket nevezik, ahol a krónikus betegségek (mint például a magas vérnyomás, cukorbetegség) jóval ritkábbak, és arányaiban több a 90-100 év fölötti emberek száma. A fogalmat egy Dan Buettner nevű férfi tette ismertté, aki demográfusokkal és epidemiológusokkal együttműködve népszámlálási adatokat elemezett, helyben interjúzott, továbbá feltérképezték, milyen mindennapi szokások segítségével őrzik meg az ott élők az egészségüket – írja az elle.hu.

A világ legismertebb kék zónái: Okinava (Japán), Szardínia (Olaszország), Nicoya (Costa Rica), Ikária (Görögország) és Loma Linda (Kalifornia, USA).

A kutatók az étrendet, az életmódot, a környezetet és a társas kapcsolatokat vizsgálták, az eredmények alapján pedig arra jutottak, hogy nem valami egységes csodamódszerről van szó, hanem arról, hogy az ott élők sok apró, de fenntartható szokásnak hála élik meg akár a 90-100 vagy afeletti kort is.

Milyen szokások jellemzőek a kék zónákban?

  • Növényközpontú tányér: sok zöldséget, hüvelyest (bab, lencse, szója), teljes kiőrlésű gabonát esznek, a vörös húsok fogyasztása nagyon ritka, emellett tudatosabban, kisebb adagokat esznek, lassabb tempóban, az ízek kiélvezésével.
  • Bor, de okosan: étellel, társaságban kortyolnak 1–2 pohárral, soha nem magányos „jutalomként”.
  • Mindennapi mozgás: sétálnak, lépcsőznek, kertészkednek, és apró DIY-feladatokat végeznek.
  • Pihenési ritmus: éjszaka eleget alszanak, napközben pedig rövid sziesztákkal segítik a regenerációt.
  • Stresszkezelő rituálék: tudatos „mini szüneteket” iktatnak be légzéssel, imával/meditációval, pár perc naplózással és oldott, támogató beszélgetésekkel.
  • Közösségi háló: szoros a kapcsolat családdal, barátokkal, szomszédokkal, gyakoriak a közös étkezések, az egymásra figyelés.
  • Spiritualitásuk és önkéntesség: van egy ügyük, ami túlmutat rajtuk, értelmet ad a napoknak és hosszú távon is tartást ad.

Három szokás, amit mi is bármikor megtehetünk

1. Séta

A kék zónák lakói szinte minden nap sétálnak. A sétát viszonylag könnyedén be lehet építeni a napunkba: sétáljunk el a közeli boltba, szálljunk le egy megállóval előbb a buszról, vagy csak sétáljunk néhány kört a ház körül vacsora után.

2. Mikroszünetek

A feszültség és a stressz az életünk szerves része, ezt teljesen elkerülni szinte lehetetlen, de sokat tehetünk az ellen, hogy ez átvegye felettünk az irányítást. A tudatos mikroszünetek beiktatása például sokat segíthet. Munka közben például tartsunk egy 5 perces meditációs szünetet, amit akár észrevétlenül is tudunk csinálni. Csak hunyjuk be a szemünket, kezdjünk el nyugodtan lélegezni, és figyeljünk a gondolatainkra. Tanulmányok azt mutatják, hogy már napi néhány percnyi meditációnak is jelentős pozitív hatása lehet.

3. Étkezések

A kék zónákban élő emberek számára az étkezés egyfajta rituálé. Igyekezzünk a napi étkezéseinkre időt szakítani, együnk lassabban, figyelemelterelés nélkül (például ne telefonozzunk közben), és próbáljunk meg tápanyagban dús fogásokat választani.

Kapcsolódó írásaink