Életmód
Tíz perc alatt a padlóra kerülhet, aki nem tudja mi történik vele
Az életmódváltás segíthet de sokszor pszichológusra is szükség van

Kiváltó okok és tünetek
A pánikrohamok gyakran látszólag minden előzmény nélkül jelentkeznek. Előidézheti őket stressz, megoldatlan belső konfliktus, de előfordulhatnak vizsgahelyzetekben, nyilvános szerepléskor vagy tömegben is. Egyes kutatások szerint a szervezet túlérzékeny riasztórendszere is közrejátszhat. A roham alatt bizonyos agyi területek aktiválódnak, a szívverés felgyorsul, és szorító érzés jelentkezhet a mellkasban. A t-online portál szerint a leggyakoribb tünetek közé tartozik a légszomj, szapora szívverés, verejtékezés, szédülés, valamint az a félelem, hogy az ember elveszíti az önuralmát vagy meg fog halni, számolt be róla a Fittforfun.
A pánikroham felismerése és kezelése
Sok esetben az érintettek nem is tudják azonnal, hogy éppen pánikrohamot élnek át, mivel a tünetek nem egyértelműek. A roham gyakran légszomjjal, izzadással, remegéssel, szédüléssel és mellkasi szorítással jár. Általában legfeljebb 30 percig tart, és magától elmúlik, ám a rohamtól való félelem – különösen az újabb epizódoktól való szorongás – hosszabb távon is fennmaradhat.
Mit lehet tenni egy pánikroham során?
Pánikroham esetén kulcsfontosságú, hogy az érintett megőrizze a nyugalmát, és próbáljon a légzésére összpontosítani. Már az a tudat is megnyugtató lehet, hogy a roham hamarosan véget ér. Egy bevált technika a 4–7–8-as légzésmódszer: lassú belégzés az orron át négy másodpercig, hét másodpercig tartó légzésvisszatartás, majd nyolc másodperces, erőteljes kilégzés a szájon keresztül. Ha valaki úgy érzi, egyedül nem képes megbirkózni a helyzettel, érdemes szakemberhez fordulni.
Hosszú távú megelőzési lehetőségek
Az egészséges életmód csökkentheti a pánikrohamok gyakoriságát. Fontos kerülni az alkoholt, a drogokat, a nikotint és a túlzott koffeinfogyasztást. A megfelelő mennyiségű alvás, a rendszeres testmozgás és a kiegyensúlyozott táplálkozás segíthet a szervezet stabilizálásában. A meditáció és a tudatos jelenlét (mindfulness) szintén hasznos lehet a belső egyensúly megteremtésében.
Mikor szükséges professzionális segítség?
Ha a pánikrohamok rendszeressé válnak, az érintett könnyen társadalmi elszigetelődésbe sodródhat. Ebben az esetben a pszichoterápia – különösen a kognitív viselkedésterápia –, valamint szükség esetén a gyógyszeres kezelés is hatékony lehet. A kezelés eredményessége általában nagyon jó, és jelentősen javíthatja az életminőséget.
A pánikbetegség jól kezelhető, különösen akkor, ha az érintett időben felismeri a tüneteket, és segítséget kér. A probléma nem szégyen, hanem orvosi és pszichológiai szempontból is kezelendő állapot.