Életmód

A dopamin előállításának a legegyszerűbb módja

Az alacsony dopaminszint tartós fáradtságérzetként, apátiaként és motivációhiányként is megnyilvánulhat

Van egy régi mondás, ami így szól: „mosolyogj, és a világ rád mosolyog.” Érdekes módon az idegtudomány egyetért ezzel az idézettel – sőt, meggyőző érveket hoz fel amellett, hogy több mosolyt építsünk be a mindennapjainkba. Kiderült, hogy a mosolygás egyszerű aktusa az egyik leghatékonyabb módja a dopamintermelésnek és a stresszhormon, a kortizol szintjének csökkentésének.

A dopamin előállításának a legegyszerűbb módja
A mosoly mindenki számára elérhető
Fotó: AFP/Science Photo Library/NEW/Science P/CAIA Image/Sam Edwards

A dopamin fontossága

Egy olyan világban, ahol a dopaminszintünk gyakran kimerült vagy nincs megfelelő szinten, tanácsos természetes, egyszerű módszereket keresnünk a szintjének növelésére. Végül is a dopamin egy neurotranszmitter, amely kulcsszerepet játszik az agy jutalmazási és motivációs rendszerében. Amikor a dopaminszint alacsony, az jelentősen befolyásolhatja mind az agyműködésünket, mind a mindennapi életünket. Az agyban az alacsony dopaminszint a motiváció csökkenéséhez, a koncentrációs nehézségekhez, valamint az olyan tevékenységek iránti általános érdeklődés vagy öröm hiányához vezethet, amelyeket korábban élveztünk. Ez gyakran olyan állapotokkal társul, mint az anhedónia, ami az örömérzet képtelensége.

Az alacsony dopaminszint tartós fáradtságérzetként, apátiaként és motivációhiányként is megnyilvánulhat. Befolyásolhatja a motoros kontrollt is, ami olyan tünetekhez vezethet, mint a remegés és a merevség, ahogyan az a Parkinson-kórban is megfigyelhető, amelyet a dopamint termelő neuronok elvesztése jellemez. Érzelmileg az alacsony dopaminszint hozzájárulhat a szomorúság érzéséhez, a társasági visszahúzódáshoz és a boldogság megtapasztalásának csökkent képességéhez. Fontos megjegyezni, hogy bár az alacsony dopaminszint kulcsfontosságú tényező ezekben az állapotokban, gyakran a neurokémiai egyensúlyhiányok összetettebb kölcsönhatásának része.

Mosolygás és dopamin

Itt jön képbe az egyszerű mosolygás. Nem vagyunk tudatában annak, hogy mekkora ereje van. A kutatások azt mutatják, hogy a homlokráncolás vagy a mosolygás megváltoztathatja a világ értelmezését.

Ez azért van, mert a homlokráncolás aktiválja az agy amigdaláját, amely kulcsszerepet játszik az érzelmek – különösen a félelem érzelmének – feldolgozásában. Azonban „a mosolygó arcra adott neuronális válasz sokkal erősebb, mint egy nem mosolygó vagy dühös arcra. Az insula, amely az agy egyik olyan része, amely leginkább az identitásért felelős, aktiválódik, amikor mosolyogni látunk valakit, vagy amikor mi magunk mosolygunk.

Más szóval, az agy a hangulatunkat az arckifejezésünkhöz igazítja. A mosolygás akár növelheti is a kreativitást és a kognitív kapacitást, mert „megnő az endorfinok, neuropeptidek, dopamin és szerotonin szintje. Ezek a hormonok együttesen csökkentik a stresszt, a pulzusszámot, növelik a termelékenységet és a szorongást.

Mosolyogj a hosszú életért

A hosszú élet szakértői szerint a társas kapcsolatok egyfajta életbiztosítást jelentenek – és a nevetés is. A Wayne Állami Egyetem kutatói által végzett tanulmány kimutatta, hogy azok az emberek, akik gyakrabban mosolyognak, négy-öt évvel tovább élnek, mint azok, akik ritkábban mosolyognak. A megállapítás megerősíti az ősi hiedelmeket: A kínai taoisták hittek a mosolygás lélekgyógyító és hosszú életet hozó erejében.

A mosolygás ragályos is, köszönhetően a tükörneuronoknak, amelyek az empátia fokozására és a társas kapcsolatok javítására fejlődtek ki.

Mi van, ha nincs kedvem mosolyogni?

Természetesen vannak napok, amikor egyszerűen nincs kedvünk mosolyogni – és fontos, hogy ne temesse el a valódi érzelmeit. Engednünk kell, hogy mindenféle érzelmet megérezzünk. De hasznos tudni, hogy olyan erőforrásokat és stratégiákat fejleszthetünk ki, amelyek segítenek a mindennapi életünkben, és hogy saját valóságunk társteremtői lehetünk.

A stresszkezelést segítő tevékenységek – mint például a mindfulness, a meditáció vagy a mélylégzőgyakorlatok – segíthetnek megnyugtatni az idegrendszert. Ez lehetővé teszi az agy számára, hogy újraelossza az erőforrásokat, és segít helyreállítani egy kiegyensúlyozottabb neurokémiai környezetet, ami támogathatja a dopamintermelést.

Ennek érdekében az agy jutalmazó rendszerét közvetlenül beindító pozitív tevékenységek szintén dopaminfelszabaduláshoz vezethetnek. Amikor olyasmit csinálunk, amit élvezünk, legyen az zenehallgatás, időtöltés szeretteinkkel, testmozgás vagy egy kis cél elérése, az agy egy adag dopaminnal jutalmaz minket. Ez a jó érzést keltő jelzés megerősíti a viselkedést, így nagyobb valószínűséggel ismételjük meg.

Tippek a dopamin kiváltására

Kis célok kitűzése és elérése: Egy feladat elvégzése, legyen az bármilyen apró, sikerélményt és ennek megfelelő dopaminfelszabadulást biztosít. Próbáljon meg egy teendőlistát készíteni, és a nap folyamán kipipálni a feladatokat.

Rendszeres testmozgás: A testmozgás hatékony módja a dopaminszint növelésének, más jó érzést keltő neurotranszmitterekkel, például a szerotoninnal és az endorfinokkal együtt. Már egy gyors séta is változást hozhat.

Hallgassa a kedvenc zenéit: A kedvenc dalok hallgatása aktiválhatja az agy jutalmazó áramköreit és növelheti a dopaminszintet.

Tanuljon valami újat: Egy új készség – akár egy egyszerű, például egy új recept – elsajátításának folyamata nagyszerű dopaminlöket lehet.

Gyakorolja a hálát: Ha szán egy pillanatot arra, hogy értékelje az életében lévő jó dolgokat, az átirányíthatja a figyelmét, és pozitívan befolyásolhatja az agykémiai folyamatait. Ha naplót ír azokról a dolgokról, amelyekért hálás, az nagyszerű módja ennek.

Kapcsolódó írásaink