Emberek milliói számára nélkülözhetetlen a mindennapokban

A koffein a purin-alkaloidok közé tartozó íztelen, szagtalan, fehér színű, kristályos anyag. A kávé keserű ízéhez semmi köze. Az úgynevezett erős kávé a magasabb csersavtartalom, fenolszármazékok és illóolajok ízétől „erős”.

A koffein agyi-idegrendszeri stimuláló, élénkítő hatása évszázadok, évezredek óta ismert. Élettani hatásai alapján megkülönböztethetünk központi idegrendszerre ható és egyéb szervi hatásokat.

A központi idegrendszeri hatások több szervünket is érinthetik. Növeli az agy dopaminszintjét (a jutalomérzés anyaga), emiatt függőséget okozhat, növeli a percenkénti légzésszámot, receptorokhoz (idegrendszeri érzékelők) kapcsolódva elfoglalja azoknak az anyagoknak a helyét, amelyek álmosságot okoznának, elernyeszti a simaizmokat, emeli a testhőmérsékletet, szorongásos, depressziós állapotban ronthatja a tüneteket.

Egyéb szervi hatások között szerepelhet: növeli a gyomorsav-kiválasztást, fokozza a vizeletkiválasztást, lassítja bizonyos anyagok lebontását a májban, fokozza a szívműködést (növeli a pulzusszámot és a szívösszehúzódások erejét), fokozza a vázizmok teljesítményét.

A koffein szervezetre gyakorolt hatása nem azonosítható a kávé szervezetre gyakorolt hatásával, mivel a kávéban a koffein mellett számtalan egyéb élettanilag-biokémiailag igen aktív anyag található.

A káros mellékhatást nem okozó koffeindózis maximum kb. 400 mg egy átlagos, 70 kg testsúlyú embernél. A túladagolás határait nagyban befolyásolja, hogy a koffeinhez bizonyos mértékig hozzá lehet szokni. Mindazonáltal a koffeinbevitelnek még a megszállott kávéfogyasztóknál is van felső határa. Ezt átlépve az alábbi tünetek várhatók: álmatlanság (inszomnia), tachycardia (kórosan magas pulzusszám) vagy egyéb szívritmuszavar, palpitáció (szívdobogásérzés, erős szívösszehúzódás, szívdobbanások érzékelése), gyomorégés.

A hosszan tartó, túlzott koffeinbevitel növeli a meddőség és a csontritkulás kockázatát.

Gyermekek és koffeinérzékenyek kerüljék a gyorsan felszívódó koffeint tartalmazó italokat (kávé, kóla, energiaitalok). A teában lévő koffein – az ital más hatóanyagainak köszönhetően – sokkal lassabban szívódik fel, ezért a tea – koffeinbevitel szempontjából – kíméletesebb.

Vannak olyan gyógyszerek, amelyek használata során előfordulhat, hogy a koffein módosítja azok hatását. Ilyenek az asztma elleni gyógyszerek (pl. hörgőtágítók), a szívgyógyszerek, a szorongásoldók, az antidepresszánsok és fájdalomcsillapítók.

Egyes egészségügyi állapotok indokolttá tehetik az érintett személy napi koffeinbevitelének – kávéfogyasztásának – csökkentését, amely akár megvonási tüneteket is okozhat. Ha olyan tüneteket tapasztal, mint az aluszékonyság, a fáradtságérzet, a fejfájás, az ingerlékenység, a koncentrációzavar és a hányinger, akkor érdemes csökkenteni a napi adagot.

A fentiek miatt a koffeint tanácsos fokozatosan, több lépcsőben megvonni a függő szervezettől.