Halláskárosodást okozhatnak a fülpiszkálók

„Ha túlzásba viszik a fülpiszkáló használatát, könnyen megsérthetik nemcsak a hallójáratot, hanem a dobhártyát is, azt a fő membránt, amely először érzékeli a hanghullámot. A dobhártya sérülése és az ebből eredő perforáció tartós halláskárosodáshoz vezet, amelyet néha csak sebészeti kezelés segítségével lehet korrigálni” – magyarázta az orvos.

A második helyen az akusztikus sérülések állnak, amelyek hangos hangoknak vagy zajnak való kitettség következtében alakulnak ki.

„Ez általában jellemző azokra, akik zajos termelési létesítményben (gyárban, üzemben) dolgoznak: a normának azt a zajt tekintik, amely átlagosan nem haladja meg a 80 dB-t. A hosszú távú zajterhelés negatívan befolyásolja a hanganalizátor állapotát, és a 100 dB-nél nagyobb hangerő gyakran a hangok érzékeléséért felelős sejtek elhalásához vezet. Ugyanez vonatkozik azokra a betegekre is, akik szeretnek hangos zenét hallgatni fejhallgatón. A halláskárosodás megelőzése érdekében ajánlott naponta maximum 2-3 órára csökkenteni a zenehallgatást” – mondta az orvos.

A veszélyes tényezők között a harmadik helyet az ototoxikus hatású gyógyszerek foglalják el. Például az aminoglikozid antibiotikumok (gentamicin, streptomicin), a diuretikumok (furoszemid), az onkológiai betegségek kezelésében használt citosztatikumok (például vinkrisztin, metotrexát). Egyes gyulladáscsökkentő gyógyszerek, például az aszpirin nagy dózisban történő szedése is okozhat halláskárosodást, de ez az állapot leggyakrabban visszafordítható - írja a sports.kz.

„A negyedik helyen a vírusfertőzések állnak, amelyek halláskárosodást okozhatnak. Ezek a kanyaró, a rubeola, az influenzavírusok és a herpeszvírusok. Számos tanulmány megerősíti, hogy a mumpsz után súlyos hallásproblémák jelentkezhetnek” – összegezte az orvos.