Matuzsálem korúak osztották meg a hosszú élet titkát

Az emberek többsége hosszú életre vágyik. Ez persze nem újdonság: már az ókorban rá akartak találni az öröklét, vagy legalábbis a lassú öregedés titkára. Az alkímia, a különféle elixírek, de akár a szent Grál legendája is e vágy mentén formálódott.

Arisztotelész például úgy vélte, az öregedés során a test fokozatosan kiszárad, ennek megfelelően a több folyadék késlelteti a folyamatot. Egyúttal azt is vallotta, hogy erény és egyensúly révén hosszabb és egészségesebb életet élhetünk. Nyilván fontos a folyadékbevitel, sőt a test és lélek egyensúlya is – már ha erre gondolt –, de akkor most ugorjunk vissza a jelenbe és lássuk, mit mondanak erről maguk az érintettek, akik valóban matuzsálemi kort éltek meg.

A 120 évet megélt japán Izumi Sigecsijo például a munkára esküdött. Már gyerekkorától, 98 éven keresztül dolgozott, 105 évesen ment nyugdíjba a cukornád-termesztéssel foglalkozó gazda, akit végül 1986-ban ért a halál. Amikor a titkáról kérdezték, így válaszolt: „korán kell kelni, lefekvés előtt pedig egy gabonapálinkát lehajtani.”

Természetesen az egészségügyi portál semmiképp sem buzdít senkit a rendszeres alkoholfogyasztásra, az viszont bizonyítottan meghosszabbítja az életet, ha az embernek minden napra jut valami feladata, legyen az munka, hobbi vagy kikapcsolódás. A stockholmi Karolinska Egyetemi Kórház kutatói szerint például a kertészkedés, az autójavítgatás, de gyakorlatilag szinte bármilyen aktív házkörüli teendő csökkenti a szívroham és a stroke kockázatát.

Szőnyi Imre, a Hortobágy százéves juhásza is hasonlóképp gondolkodik. Miután szinte az egész életét legeltetéssel töltötte, a munkára és a friss levegőre esküszik. Szereti a jó motorokat, ha teheti, olykor még mindig robogóval közlekedik. Mint mondja, a jó kolbászt és a szép asszonyokat sosem vetette meg, a cigarettától, drogoktól viszont óva int mindenkit.

Sári néni is a munkában, az aktív életben hisz: könyvelőként, száz évesen még mindig, a hét minden napján bejár az irodába. Sokáig teniszezett, úszott és járt kirándulni is, és bár a világháború borzalmai nála sem múltak el nyomtalanul, mégis vallja, hogy minden helyzetből, akár a legnehezebből is ki kell hozni, amit lehet. A kesergéstől ugyanis még senkinek nem volt jobb, sőt a feszültség átragad a környezetünkre is. Mint azt felidézte, sokszor a pénztárcájuk határozta meg, mit tudott főzni a családjának, de szerinte a puritán, egyszerű, takarékos élet éppen elegendő lehet: „Vannak dolgok, amik akaratunktól függetlenül bekövetkeznek, de mi dönthetünk, hogy hagyjuk-e azokat elhatalmasodni magunkon, vagy nem.”

Aztán persze jószerével akad, aki a testmozgást tartja a legfontosabbnak. A 2007-ben, 115 évesen elhunyt Emiliano Mercado Del Toro a táncra esküdött. A puerto ricói férfi mindig azt mondta: a táncparketten eltöltött idő tartotta őt örökké fiatalon. Mi mindenesetre ezt is meg tudjuk erősíteni, nincs olyan kutatás ugyanis a témában, ami a mozgás testre és lélekre gyakorolt pozitív hatását ne tudná megerősíteni.

Fokhagymát és olívaolajat amikor csak lehetett, fogyasztott az a francia nő, aki 122 évesen hunyt el még 1997-ben. Persze a testmozgást ő sem hagyta ki: százévesen még biciklizett, sőt 85 évesen még vívni is megtanult. Jeanne Louise Calment módszeréről, a szív egészségét védő mediterrán diéta alapvető hozzávalóiról már mi is sokszor írtunk. Ezzel némileg összhangban van, hogy valószínűleg a húsban szegény, halban, olívaolajban és zöldségekben gazdag táplálkozásnak köszönhetik Ikaria szigetének lakói is hosszú életüket. Szintén a kalóriabevitel korlátozását hozta ki győztesnek az a kínai-amerikai kutatás, amely a hosszú élet titkának hátterét vizsgálta.

Az amerikai Gertrude Weaver – aki 116 évesen néhány napig a világ legidősebb embere címét is viselhette – azt tanácsolta az embereknek, hogy legyenek kedvesek mindenkivel, szeressék a szomszédaikat, és végül: egyék a saját főztjüket. Tény, hogy a harag pusztítóan hat a mentális egészségre, sőt a kutatások szerint még az ereink állapotán is ront. Ha mégis gyötörnek a konfliktusok, számos stresszoldó technika segíthet a feszültségtől megszabadulni, mielőtt kárt tehetne bennünk.

A szomszédokkal való kapcsolatról pedig: az elszigeteltség, a magány nem csak annyit jelent, hogy sokat vagyunk egyedül, ez inkább a szociális élet és a társas kapcsolatok teljes hiányát jelenti, ami sajnos valóban rendkívüli módon károsítja a szervezetünket. Gyengíti az immunrendszert, megemeli a vérnyomást, de a mentális egészségre is rossz hatással van. Tehát irány a való világ, építsük a személyes kapcsolatainkat, ha nem jutunk messzebbre, akár a szomszédokkal!

A világ legidősebb színésze, a 108 évesen elhunyt Johannes Heesters még 106 évesen is színpadon játszott. Az ő tippje: „fegyelem, egészséges élet és pozitív beállítódás, azaz: magamat mindig boldog embernek tekintettem.” És itt megint csak bekúszik a mentális egészség, mint alapvető tényező.

A reziliencia divatos kifejezés, de mégsem modern kori találmány: a 107 éves Gizi néni szerint is fontos, hogy mindig alkalmazkodjunk a körülményekhez. Szerinte ő ennek a képességének köszönheti, hogy a mai napig jól tudja érezni magát. Gizi néni először Karcagon gépírónőként dolgozott, majd Budapestre felkerülve gyermekgondozónak tanult, mert akkor arra volt szükség. A második világháborúban bombatalálat érte a házukat, ezért visszakerült a szülővárosába, ahol a postahivatalban volt tisztviselő, de faipari vállalatnál is kellett munkát vállalnia. Mint mondja, édesapja mindig arra tanította, hogy ha egy ismerőse meg van szorulva, az utolsó falatot is meg kell vele osztania, így ő egész életében akin tudott, segített. Nem érzi 107 évesnek magát, rengeteg feladata van – gobelineket készít, keresztrejtvényt fejt, olvas, számítógépezik, társasozik a családjával – sőt mint mondja, még terveket is szövöget a jövőre nézve.