Lehet, hogy a kávéjának nem is kell koffein ahhoz, hogy felébressze

Hihetetlenül hangzik, de ezt állapították meg szlovéniai és holland kutatók egy friss tanulmányban, amelyben a kávé – koffein tartalommal és anélkül – hatását vizsgálták az agyra és a testre.

A világon naponta több mint kétmilliárd csésze kávét isznak, és a koffein hatása jól ismert. De azok számára, akik csökkenteni szeretnék a koffeinfogyasztásukat, például szorongás vagy alvászavarok miatt, amelyeket a koffein súlyosbíthat, a koffeinmentes kávé jobb választás lehet, mint gondolnánk.

„A várakozás jelentős szerepet játszik, mivel a koffeint váró résztvevők gyakran hasonló kognitív és teljesítménybeli javulást tapasztalnak, függetlenül attól, hogy koffeint vagy placebót fogyasztanak” – írják a kutatók a tanulmányukat bemutató cikkben, számol be az ScienceAlert.

A jelenség részletesebb megismerése érdekében a kutatók 20 egészséges egyetemista hallgatót toboroztak, akik rendszeresen, átlagosan napi egy-három csésze kávét fogyasztottak.

A vizsgálat előtt a résztvevők legalább hét órát aludtak, 8-11 óráig nem ittak kávét, és két órával a vizsgálat előtt nem ettek semmit.

A laboratóriumba érkezésükkor nyugalmi állapotban megmérték az alap elektroencefalogramjukat (EEG) és a szív- és érrendszeri mutatóikat. Ezután a résztvevők elvégeztek egy mentális számolási tesztet, amelynek célja a kognitív képességek felmérése volt, valamint egy hallási „oddball” feladatot, amely a reakcióidőt mérte.

Ezután két csoportra osztották őket: egy koffeinmentes placebo csoportra, akik koffeinmentes kávét kaptak, és egy koffeines csoportra, akik ugyanazt a koffeinmentes kávét kapták, de kilogrammonként 6 mg koffeinporral dúsítva.

A kávé elfogyasztása után a résztvevők fél órát pihentek, majd megismételték a kardiovaszkuláris és EEG-méréseket, valamint a kognitív teljesítményteszteket.

Bár a résztvevők fiziológiai reakciói és kognitív funkciói a kávéfogyasztás után megváltoztak, ezekben a változásokban szinte semmilyen szignifikáns különbség nem volt a koffeinmentes és a koffeintartalmú csoport között.

Mindkét csoportban a kávéfogyasztás után nem tapasztaltak szignifikáns javulást a mentális számolási tesztekben. De egy csésze kávé, függetlenül a koffeintartalmától, szignifikánsan lerövidítette a résztvevők reakcióidejét az auditív tesztben. Bár a javulás csak a koffeint fogyasztó csoport esetében volt statisztikailag szignifikáns, az eredmények arra utalnak, hogy a placebo is erős hatással lehet.

„Tudomásunk szerint erről eddig még nem számoltak be. Ez a kávéhoz való hozzászokásból fakadó várakozási effektusnak köszönhető lehet. Valójában a rendszeresen kávét fogyasztók reakcióideje is csökken, ha kávéillatot éreznek” – jegyzik a szerzők.

Az EEG-adatok szerint a kognitív feldolgozással kapcsolatos specifikus agyhullámok növekedtek, amikor a kávéfogyasztás után végezték el a furcsa feladatot, bár ez statisztikailag csak a koffeint fogyasztó csoport esetében volt szignifikáns.

Mindkét csoportban jelentősen emelkedett a vérnyomás és csökkent a pulzusszám, ami a szokásos reakció a kávét rendszeresen fogyasztók esetében. A kutatók nem számítottak arra, hogy a gyógyszer és a placebo kardiovaszkuláris hatásai ennyire hasonlóak lesznek.

Mindez arra utal, hogy a reggeli fáradalmak leküzdésében nem csak a koffein játszik szerepet: a reggeli rituáléval kapcsolatos elvárásaink is hozzájárulnak ehhez.

„A kávét szorosan utánozó ingerek jelentősen hasonló kognitív és fiziológiai reakciókat válthatnak ki, mint a valódi kávé” – következtetik a szerzők.

„Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a rendszeres kávéfogyasztók a koffein jelenlététől függetlenül reagálnak a kávéhoz hasonló italokra.”