Hét módszer a demencia kialakulása ellen

Az agy rendkívül összetett, és a demencia kialakulásának és megszüntetésének módjáról alkotott ismereteink folyamatosan változnak.

De még nincs veszve minden remény. Ahelyett, hogy várna a kezelésre, vannak olyan dolgok, amelyeket ma is megtehet a szakértők szerint, hogy csökkenthesse a diagnózis felállításának kockázatát.

Egy napon a tudósok gyógymódot találhatnak a demenciára, amely betegek millióinak és családjaiknak is hatalmas változást hozna. Addig is miért nem próbálja ki ezeket az elmeélesítő technikákat?

A látást általában a legfontosabb érzékszervünknek tekintjük, és jó okkal. Szemünk rendkívül bonyolult, és az állatvilág más élőlényivel összehasonlítva látásunk a legélesebbek közé tartozik.

Érthető tehát, hogy a látás szorosan összefügg kognitív egészségünkkel, és a jobb látás összefüggésben állhat az egészséges agyműködés fenntartásával, ahogy öregszünk. A kutatások ezt támasztják alá; a Scientific Reports -ban nemrég megjelent tanulmány megállapította, hogy a látásérzékenység akár 12 évvel a hivatalos diagnózis előtt is képes előre jelezni a demenciát.

De mi van, ha a látást megelőző eszközként is lehetne használni? Mint kiderült, lehet.

A kutatás ezen a területen kialakulóban van, és vegyes, de az elmúlt években néhány ígéretes eredmény született. Egy 2021-es tanulmány például azt mutatta ki, hogy a vízszintes szemmozgások javíthatják a memóriát.

Tehát, bár a demencia szemmozgásokon alapuló kezelése egyelőre nem létezik, nyilvánvaló, hogy nem árt, ha folyamatosan mozgatja a szemét.

És a jó hír az, hogy ez nem azt jelenti, hogy fel-le és balra-jobbra kell nézelődni. Egyszerűen olvasson, nézzen tévét, játsszon számítógépes játékokat vagy akár csak sétáljon a természetben. Elég kezelhetőnek hangzik, igaz?

Az oktatás egészségre gyakorolt ​​hatása sokrétű és összetett. Egy dolog azonban világos: az iskolázottabb és a magasabb színvonalú oktatás általában jobb egészségügyi eredményekkel jár. Ugyanez igaz a demenciára is.

Számos tanulmány kimutatta, hogy minél több időt tölt az oktatással, annál kisebb a demencia kockázata – egyes vélemények szerint ez akár 11 százalékos csökkenést is jelenthet minden további tanulással töltött év után.

Senki sem szeret magányos lenni, de a hatásai tartósabbak lehetnek, mint gondolná.

„Nem szokatlan, hogy az emberek bizonyos esetekben magányosnak érzik magukat” – mondja Eileen Graham, az illinoisi Northwestern Egyetem orvosi társadalomtudományi docense.

Ami problémás, az a hosszabb távú, tartós magány. Az Alzheimer Társaság szerint ez a fajta társadalmi elszigeteltség körülbelül 60 százalékkal növelheti az egyén demenciakockázatát.

Graham rámutat, hogy „nyitott kérdés” annak megértése, hogy a magány milyen hatással van az agyra, és növeli a demencia kockázatát, de szerinte előfordulhat, hogy a magányos emberek egészségtelen magatartást tanúsítanak, vagy hogy a magány fizikailag megterhelő az agy számára.

Akárhogy is, a kulcs az, hogy vegye körül magát emberekkel, különösen az életkor előrehaladtával.

A közelmúltban az Alzheimer's & Dementia: The Journal of the Alzheimer's Association folyóiratban megjelent kutatás több, összesen 44 ezer résztvevőt magában foglaló tanulmány adatait elemezte, hogy összehasonlítsa a személyiségjegyeket a demencia kockázatával.

A tanulmány vezető szerzője, Prof Emorie Beck kifejtette, hogy a várakozásoknak megfelelően a magas lelkiismeretesség és az alacsony szintű neuroticizmus „igazán egyértelmű összefüggést mutatott a demencia diagnózisának alacsonyabb kockázatával”. Hasonlóképpen, a pozitív kilátások és az élettel való magas elégedettség alacsonyabb kockázatokkal járt.

Ami azonban meglepte Becket és csapatát, az az volt, hogy a személyiség képes megvédeni az agyat a demencia tüneteitől – még akkor is, ha a demencia patológiája jelen van az agyban.

„Azt találtuk, hogy a személyiségjegyek kifejezetten a demencia diagnózisának viselkedési és kognitív vonatkozásaihoz kapcsolódnak, de úgy tűnik, nincs kapcsolatuk a mögöttes biológiai mechanizmusokkal” – mondja. Más szavakkal, úgy tűnik, hogy e pozitív tulajdonságok elősegítése az agyat ellenállóbbá teszi magával a betegséggel szemben.

Beck azt javasolja, hogy alakítson ki jó rutinokat és szokásokat, vegye körül magát pozitív, lelkiismeretes emberekkel, és ha szükséges, keressen terápiát az önfejlesztés módjának kidolgozására.

Ahogy a városok felduzzadtak az elmúlt évtizedekben, a levegőszennyezés egyre nagyobb problémát jelent az egészségügy szempontjából. Napjainkban a világ népességének, elképesztő, 90 százaléka olyan levegőt lélegzik be, amely meghaladja az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által a szálló porra vonatkozó célkitűzéseit.

Nem meglepő tehát, hogy a tudósok összefüggést találtak aközött, hogy valaki mennyi szennyezett levegőnek van kitéve, és aközött, hogy milyen kockázatot jelent a későbbi életében a demencia kialakulása.

A demencia sokféle formában jelentkezik és mindenkit egyedileg érint. Ennek ellenére régóta bebizonyosodott, hogy a demencia diagnózisa gyakran együtt jár az alvászavarokkal.

A „naplemente” például gyakori jelenség a demenciában szenvedőknél. Ez az a hely, ahol az ember nyugtalan, zavart és izgatott lesz, ahogy a Nap lenyugszik, és odakint besötétedik.

De mi a helyzet a diagnózis előtt? Tudjuk, hogy az alvás jót tesz általános egészségünk megőrzésében; segít az agyunk éles tartásában is?

Nos, a tudomány nem ad világos választ. A kutatók nem tudják, hogyan függ össze az alvás és a demencia, de egyre több bizonyíték szól amellett, hogy a megfelelő alvás védőfaktor. Egy, a Nature Communications folyóiratban megjelent 2021-es tanulmány 8000, 50 és 70 év közötti középkorú résztvevő alvását követte nyomon. A normál éjszakai alvást hét órában határozták meg, és azt találták, hogy az ennél állandóan kevesebb alvás a demencia kockázatának 30 százalékos növekedésével jár.

A kutatások azt mutatják, hogy ami jó a szívnek, az jó az agynak is. Más szóval, a szív- és érrendszeri betegségek és a cukorbetegség megelőzése, az egészséges testsúly megőrzése, a vérnyomás alacsonyan tartása és a dohányzás kerülése csökkenti a demencia kockázatát.

A diéta és a testmozgás az egészséges életmód alapköve, ezért kulcsfontosságúak az egészséges szív–agy-kombináció eléréséhez idős korban.

Némileg bosszantó módon a szakértők még nem határozták meg, hogy pontosan melyik diéta a legjobb. Gyakran javasolják a gyümölcsökben és zöldségekben gazdag mediterrán étrendet, bár egy 2022-es tanulmány szerint ez nem csökkenti a demencia kialakulásának esélyét.