Miért sóvárgunk utána?

Dr. Guillaume de Lartigue vezette csapat olyan neuronokat fedezett fel az agyban, amelyek emlékeznek a cukorban és zsírban gazdag ételekre. Ezek a neuronok a hippokampuszban az élvezetes ételek emlékeit kódolják, és szabályozzák az étkezési szokásokat, befolyásolva a súlyt és az anyagcsere egészségét. A tanulmány eredményeit a Nature Metabolism folyóiratban tették közzé.

A fő megállapítás az, hogy ezeknek a neuronoknak az elnyomása csökkenti a cukor utáni sóvárgást, és véd a súlygyarapodástól, még kalóriadús diéta esetén is. Amikor aktiválódnak, ezek a neuronok felerősítik az étellel kapcsolatos emlékeket, és serkentik a vágyat ezeknek az elfogyasztására.

„Azonosítottunk olyan neuronokat, amelyek nemcsak emlékeket alkotnak az ételekről, hanem szabályozzák viselkedésünket is, amely súlyos következményekkel jár a súlyra és az anyagcserére” – mondta dr. Guillaume de Lartigue.

Ezek a neuronok eltérően működnek: egyesek a cukrot, mások a zsírt kódolják, de nem befolyásolják a többi memóriatípust. Ez lehetővé teszi, hogy egyértelműen különbséget tegyünk a tápanyagforrások között. Ez a rendszer valószínűleg azért alakult ki, hogy túlélje az élelmiszerhiányos körülményeket, de a modern bőség világában elősegíti a túlevést.

A memóriát gyakran figyelmen kívül hagyják, mint a táplálékfelvétel kulcstényezőjét, de ez a tanulmány közvetlen kapcsolatot mutat be a memória és az anyagcsere között.

A tanulmány arra is rávilágít, hogy ezeknek a memória-áramköröknek a megcélzása hatékony módja lehet az elhízás elleni küzdelemnek. A tudósok azt sugallják, hogy az emlékek és az élelmiszer-kiváltó tényezők közötti kapcsolatok megszakítása segít csökkenteni az agyunk számára túlságosan „ízletes” ételek fogyasztását.