Életmód

Ebben a két életkorban öregszünk a leggyorsabban

Az ember életútját úgy képzelhetjük el, mint a változások többnyire fokozatos egymásutánját

Ha egy reggel felébred és belenéz a tükörbe, és azon tűnődik, hogy mikor lett hirtelen ennyivel idősebb, lehet, hogy nem csak képzelődik – írja a ScienceAlert.

Ebben a két életkorban öregszünk a leggyorsabban
Képünk illusztráció
Fotó: NorthFoto

Az öregedéssel járó molekuláris változásokkal kapcsolatos kutatások szerint az ember két drasztikus előrelendülést tapasztal, az egyiket átlagosan 44 éves korában, a másikat pedig átlagosan 60 éves korában.

„Nem csak fokozatosan változunk az idő múlásával, hanem valóban drámai változásokról van szó – mondta Michael Snyder genetikus a Stanford Egyetemről augusztusban, a tanulmány megjelenésekor. – Kiderült, hogy a 40-es évek közepe a drámai változások időszaka, akárcsak a 60-as évek eleje.”

Az öregedés összetett folyamat, és mindenféle betegség növekvő kockázatával jár.

Snyder és kollégái az öregedés biológiáját vizsgálják, hogy jobban megértsék, milyen változások következnek be és hogyan, hogy jobban enyhíthessék és kezelhessék ezeket a betegségeket. Ennek érdekében 108 felnőttből álló csoportot követtek nyomon, akik több éven keresztül néhány havonta biológiai mintákat adományoztak.

Észrevették, hogy egyes betegségek, például az Alzheimer-kór és a szív- és érrendszeri betegségek esetében a kockázat nem fokozatosan nő az idő múlásával, hanem egy bizonyos életkor után meredeken eszkalálódik. Ezért közelebbről meg akarták vizsgálni az öregedés biomarkereit, hátha azonosítani tudják az ezzel kapcsolatos változásokat.

Minden résztvevő átlagosan 47 mintát küldött be 626 nap alatt, a leghosszabb ideig résztvevő 367 mintát küldött be. Ez a rengeteg adat több mint 246 milliárd adatpontot eredményezett, amelyet a kutatók ezután feldolgoztak, és mintákat kerestek a változásokban.

Snyder és kollégái azt vették észre, hogy az emberi szervezetben két különböző szakaszban nagyon egyértelmű változás figyelhető meg sokféle molekula bőségében.

Az általuk vizsgált molekulák mintegy 81 százaléka mutatott változást az egyik vagy mindkét szakasz során. A változások a 40-es évek közepén, majd a 60-as évek elején tetőztek, kissé eltérő profilokkal.

A 40-es évek közepén bekövetkező csúcspont a lipidek, a koffein és az alkohol anyagcseréjéhez kapcsolódó molekulák, valamint a szív- és érrendszeri betegségek, illetve a bőr és az izomzat működési zavarai esetében mutatott változásokat.

A 60-as évek eleji csúcs a szénhidrát- és koffeinanyagcserével, a szív- és érrendszeri betegségekkel, a bőrrel és az izmokkal, az immunrendszer szabályozásával és a veseműködéssel függött össze.

Az első csúcs, a 40-es évek közepe tipikusan a nőknél a menopauza vagy perimenopauza kezdetére esik, de a kutatók ezt mint fő tényezőt kizárták: ugyanebben az életkorban a férfiaknál is jelentős molekuláris változások következtek be.

„Ez arra utal, hogy bár a menopauza vagy a perimenopauza hozzájárulhat a nőknél a 40-es éveik közepén megfigyelt változásokhoz, valószínűleg más, jelentősebb tényezők is befolyásolják ezeket a változásokat mind a férfiaknál, mind a nőknél” – magyarázta Xiaotao Shen, a metabolizmus kutatója és a cikk első szerzője.

A jövőbeli kutatások segíthetnek abban, hogy jobban elmélyedjünk ebben a jelenségben, részletesebben, szélesebb alanyi körre kiterjedően vizsgálva azt, hogy jobban megértsük, hogyan változik az emberi test az idő múlásával.

Kapcsolódó írásaink