Életmód

A zöldövezetekben élők lassabban öregszenek

A biológiai életkorral hozták összefüggésbe

A természet csodákat tesz a szervezetünkkel, a jobb mentális egészségtől kezdve az egészségesebb szíven át az erősebben fejlődő immunrendszerig. Olyannyira, hogy néhány orvos szó szerint a természetet írja fel gyógymódként. Egy új tanulmány most újabb, lehetséges előnyeire mutatott rá – írja az Origo.hu.

A zöldövezetekben élők lassabban öregszenek
Képünk illusztráció
Fotó: NorthFoto

Egy új kutatás lehetséges magyarázatokat talált a természettel kapcsolatos előnyökre: úgy tűnik, hogy természettel körülvett területeken élő emberek biológiai életkora általában fiatalabb.

Ez a tanulmány kísérletet tett arra, hogy sejtszinten számszerűsítse a zöldterületek jótékony hatásait, és azt, hogy milyen mértékben segíthet ez ellensúlyozni a környezeti ártalmakat – mondta Aaron Hipp, az Észak-karolinai Állami Egyetem szociálökológusa a ScienceAlert online tudományos portálnak.

A kutatók összesen 7827 embert és a lakókörnyezetüket vizsgálták. Megállapították, hogy a több parkkal, kerttel, fával és egyéb növényzettel teli területen élők telomerjei (a DNS-szekvenciáknak a hosszú élettartammal összefüggésbe hozható régiója) hosszabbak. Mindez beigazolódott, a faji hovatartozástól és a gazdasági helyzettől függetlenül, de az sem számított, hogy a résztvevők dohányoztak-e vagy sem.

A telomerek a DNS ismétlődő szakaszai, amelyek mind a negyvenhat kromoszómánk végén találhatók, és megakadályozzák, hogy a genetikai molekula a cipőfűző műanyag végeihez hasonlóan kibomoljon. Minden egyes alkalommal, amikor egy sejt osztódik, a benne lévő telomerek rövidülnek, amíg a sejt nem tudja tovább osztani a genetikai anyagát, és a sejtvonala elhal.

Ezáltal a telomerek a biológiai életkor, vagyis a sejtek elhasználtságának fontos jelzői – magyarázta Scott Ogletree, az Edinburghi Egyetem térinformatikusa. – Számos változó, például a stressz azonban befolyásolhatja, hogy a telomereink milyen gyorsan kopnak el.

A zöldterületek számos előnnyel járnak.

A Science of the Total Environment folyóiratban publikált tanulmány emlékeztet: a zöldterületek sokféleképpen enyhítik a stresszt; a növények segítenek megvédeni és elszigetelni minket a környezettől, így hőhullámok idején akár több fokkal hűvösebbé teszik környezetünket. Emellett csökkentik a levegő- és zajszennyezést.

A zöldterületek továbbá ösztönzik a fizikai aktivitást és a társadalmi interakciókat, miközben alacsonyabb bűnözési kockázattal járnak együtt.

Ugyanakkor megtanultuk, hogy elménk és testünk nagyban függ a természettől, de minden eddiginél jobban elszigetelődtünk tőle mind érzékelésünkben, mind fizikai valóságunkban. Ez az elszakadás valószínűleg hozzájárult a körülöttünk lévő természeti világ pusztulásához (a hatodik tömeges kihaláshoz), mivel elvesztettük a tudatosságunkat azzal kapcsolatban, hogy milyennek kellene lennie a körülöttünk lévő világnak – és ez a helyzet összefügg az „eltolódó kiindulási szindróma” jelenségével, amely csak rövid távon nyújthat némi pszichológiai védelmet.

Az ehhez hasonló tanulmányok most azt is bemutatják, hogy a természettől való elszakadásnak milyen közvetlen hatásai lehetnek az egészségünkre nézve.

A minta átlagos lemorzsolódási arányát is figyelembe véve a zöldterület 2,2–2,6 évvel is növelte egy-egy adott személy életkorát.

Természetesen a természet erőteljes előnyei csak egy bizonyos pontig hatnak. Amikor a kutatócsoport figyelembe vette az olyan kockázati tényezőket, mint például a légszennyezés, a zöldterületek pozitív hatásai már eltűntek.

Kapcsolódó írásaink