Kíváncsi a hosszú élet titkára?

Dan Buettner amerikai újságíró éppen húsz éve írt először a megnövekedett életű kék zónákról a National Geographic Magazinban, majd egy csapat demográfussal együtt tanulmányozta ezeket a régiókat.

Felkeresték Földünk kék zónáit, hogy kiderítsék a hosszú élet titkát. Kutatást végeztek Costa Ricán, Szardínián, a japán Okinava-szigeteken, a kaliforniai Loma Lindában és egy apró görög szigeten, Ikarián. Buettner felismerte, hogy néhány egyszerű, de hathatós szokás kialakítása megteremtheti egy hosszabb és egészségesebb élet lehetőségét, s erről nagy sikerű, magyarul is megjelent könyvet írt.

A tanulmányutakon kiderült, hogy ezekben a kék zónákban lakók élete ugyanúgy stresszes, de ezt életvitelükkel képesek csökkenteni. Stressz ugyanis számos súlyos betegség okozója, s például közvetlen kapcsolata van az életkorral összefüggő főbb egészségügyi problémákkal is a demenciától az Alzheimer-kórig.

Ugyan a fejlett országokban – aki megteheti – rendszeres sportolással, edzőterembe járással hatékonyan védekezhet a gyilkos stressz ellen, de Buettner szerint a vizsgált öt régióban ezt életmódjukkal, sokkal olcsóbban és eredményesen teszik.

A The Sun beszámolója szerint az egyik ilyen „titok”, hogy nem csak a kisgyermekek számára fontos az ebéd utáni alvás. A görög Ikarán szinte az egész falu kihalt a délutáni alvás ideje alatt. Hogy ez milyen jótékony hatású lehet, ezt egy svájci tanulmány is alátámasztja, amely szerint a rendszeres ebéd utáni szunyókálás segíthet csökkenteni a szívbetegségek kockázatát, s egyensúlyba hozhatja a stresszhormonokat. Persze erre a városban dolgozóknak nincs lehetősége, ezért a szerző azt ajánlja, hogy legalább hétvégén sziesztázzunk.

A másik „titok” hogy naponta legyen úgynevezett boldog óránk, amikor elbeszélgetünk családtagjainkkal vagy egy pohár bor mellett barátainkkal. A Szardínia szigetén lakók például egy-két pohár vörös bort isznak mentális egészségük védelmében.

Buettner megfigyelése szerint hatásos stresszoldó lehet az imádkozás is. A kaliforniai Loma Lindában élők többsége hetednapi adventista, akik számára a szombat a megnyugvás, a templomba járás napja. A tudósok szerint az ehhez hasonló rituálékban való részvétel – akár vallásos, akár nem – egyben alkalom is lehet arra, hogy szocializálódjunk, és vegyük körül magunkat más emberekkel, miközben lazítunk. Maga az imádság is megnyugtató lehet, aki nem hívő annak az is segíthet, ha elcsendesedve esténként átgondolja a napot.

Ki gondolta volna, hogy az ősök tisztelete is meghosszabbíthatja az életünket? A Japánhoz tartozó Okinava szigetcsoport lakói a rjúkú vallási hiedelemben hisznek, amibe beletartozik az ősök, az élet, a halál, az istenek és a természet tisztelete. Sok lakos mindent megtesz azért, hogy szoros kapcsolatot tartson fenn az ősökkel, sőt minden nap időt szakít arra, hogy tiszteletét fejezze ki.

Craig Wilcox gerontológus szerint ez a cselekvés csökkenti a stresszt az okinavaiak számára, mivel lehetővé teszi számukra, hogy úgy érezzék, hogy egy magasabb hatalomnak engedik át aggodalmaikat, és az őseik vigyáznak rájuk.

Ezt a „segítséget” a keresztény európiaiak is megkaphatják, például a szardíniaiak úgy, hogy ha gondjuk, problémájuk van, felhívják nagyszüleiket, és megosztják velük.

Buettner nem csupán megfejtette a hosszú élet titkát, hanem a tapasztalatait felhasználva kékzónás-programot indított el városlakók számára Amerikában. Az egészség ökológiájára való összpontosítás, a rendszeres sportolás és az egészséges táplálkozás hatására például a programban résztvevők egészségügyi költségei negyven százalékkal csökkentek.

Tehát van remény arra, hogy egyszer egy magyar régió is kék zónás lehessen, de ezt jelentős életmódváltással lehetne elérnünk. Sajnos, egyelőre nem közelítünk, hanem távolodunk ettől a céltól, a magyarok születéskor várható élettartalma 74,2 év, ami majdnem hét évvel marad el az európai átlagtól, s két évvel kevesebb a 2019-es 76,5 éves hazai csúcsnál. S hol vagyunk az okinavaiak 91 éves átlagéletkorához képest?