Életmód

A jövőben egyre inkább számolni kell a porral behurcolt kórokozókkal

A porkoncentráció emelkedése mellett a hőhullámok is hatással vannak a légzőrendszerre

Az éghajlatváltozás hatására új, a szervezet számára eddig ismeretlen allergének és kórokozók jelennek meg, amelyek az egészséges légző- és keringési rendszert is károsíthatják, hívja fel a figyelmet a Semmelweis Egyetem. 

A jövőben egyre inkább számolni kell a porral behurcolt kórokozókkal
képünk illusztráció
Fotó: Pixabay

„A megnövekedett porkoncentráció önmagában is okozhat légzőszervi irritációt” – mondja dr. Müller Veronika, a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának igazgatója. Aki egészséges, rendszerint torokkaparásról, köhögésről, az allergiások meglévő panaszaik romlásáról számolnak be, teszi hozzá. Szerencsésebb ekkor a szabadtéren végzett tevékenységeket kerülni, zárt térben légtisztító berendezést üzemeltetni, és a maszkviselés is ajánlott. A szellőztetést célszerű a hajnali vagy késő esti órákra időzíteni. „A tüdő sokat kibír, a légzőrendszer a 2,5 mikronnál nagyobb méretű részecskék zömét kiszűri. Azonban huzamosabb kitettség és a PM2,5 (2,5 mikron alatti) koncentráció növekedése, amit a Magyarországon is már több alkalommal megjelenő, szaharai porvihar hatására tapasztalhattunk, hosszú távon krónikus tüdőbetegség kialakulásához vezethet” – olvasható a Semmelweis.hu-n.

A szaharai pornapok tüdőbetegségekre gyakorolt hatását a sivatagos területekhez közelebb fekvő Kanári-szigeteken vizsgálták korábban. Azokon a napokon, amikor a koncentráció nagymértékű növekedését észlelték, az ismert tüdőbetegeknél a kórházba kerülés kockázata is nőtt.

Hasonlóképp az erdőtüzek hatására megemelkedett PM2,5 részecskekoncentráció rontotta az asztmás betegek tüneteit, akik szintén gyakrabban szorultak kórházi kezelésre – írták.

A porkoncentráció emelkedése mellett a hőhullámok is hatással vannak a légzőrendszerre. Az ismert tüdőbetegek körében a külső hőmérséklet jelentős emelkedése ronthatja a betegség tüneteit, kórházba is kerülhetnek.

„Ilyenkor javasolt a déli órákban kerülni a szabadban tartózkodást. Ha ez nem megoldható, a megfelelő folyadékbevitel és a tüdőbetegek számára előírt inhalációs terápia rendszeres alkalmazása elengedhetetlen” – mondja dr. Erdélyi Tamás tüdőgyógyász szakorvosjelölt, aeroszolokkal foglalkozó PhD-hallgató.

„Fontos odafigyelni, mert nem mindenki érzi a por akut hatásait, ami hosszú távon a légutak érintettsége mellett tüdőszöveti betegségekhez is vezethet, amelyek évek során a tüdő fibrotikus átalakulásán keresztül is csökkenthetik a tüdő funkcióját és kapacitását" – tette hozzá. 

A klímaváltozás egy további hozadéka az adott régióban nem honos kártevők, betegségek megjelenése. A széllel továbbított por is hordozhat az egészségre káros ágenseket. A gombaspórák, baktériumok és vírusok megtapadnak a poron, és a tüdőbe jutva gyulladást, allergiás reakciót vagy fertőzést okozhatnak. Felbukkanásuk az időjárási szélsőségek, például porviharok számával párhuzamosan nő, és földrajzi eredetüktől függően a szervezet teljesen új egészségügyi kihívásokkal találkozhat.

Kiváló példa erre az arizonai sivatagban régóta ismert völgyláz. A betegséget a talajban élő Coccidioidomycosis gomba okozza, amelyet a mezőgazdasági tevékenység hatására a földből a szél felkap és elvisz, de erdőtűz során is terjedhet. A spórákat belélegezve influenzaszerű tünetek jelentkezhetnek. Bár az emberek 60 százaléka tünetmentes, a gyengébb immunrendszerrel rendelkezők egy része kórházi kezelésre szorulhat, súlyos esetben a betegség halálos kimenetelű is lehet. A gombafaj szaporodásának kedvez a párás, meleg klíma, ezért a felmelegedés miatt hamarosan az Egyesült Államok jelentős területén elterjedhet a völgyláz, már 300 kilométer távolságban lévő eseteket is igazoltak. A növényzettel borított területek aránya világszerte csökken, ami a hasonlóan terjedő fertőzések számát máshol is emelheti a világon. (Forrás: Centers for Disease Control and Prevention, Grist.org).

Kapcsolódó írásaink