A halálos vírus, ha már tüneteket okoz

Rabies (veszettség)
„Ha a tünetek elkezdődnek, nincs visszaút.”

Tudományos áttörés:

• Louis Pasteur és Émile Roux fejlesztette ki az első veszettség elleni vakcinát 1885-ben, amikor egy megharapott fiú (Joseph Meister) életét sikeresen megmentették.
• Ez volt az első hatékony vírusellenes vakcina az orvostudomány történetében.

A kórokozó

• Rabies vírus, a Lyssavirus nemzetségből (RNS-vírus)
• Leggyakoribb terjesztők: kutyák, denevérek, rókák, prérifarkasok, mosómedvék
• Az ember főként harapással, ritkábban nyál vagy karcolás révén fertőződik

Lappangási idő

• Általában 20–90 nap, de lehet 5 naptól több évig is
• Függ:
  • a harapás helyétől (közelebb van-e az agyhoz),
  • a vírus mennyiségétől,
  • az immunrendszer állapotától

Ez az ablak az utolsó esély a megelőző védőoltásra!
Amint tünetek megjelennek, a betegség szinte mindig halálos.

A veszettség tünetei – ha a betegség tünetes fázisba lép

A vírus a központi idegrendszerbe jut, és ott gyulladást, pusztulást okoz.

Korai tünetek (1–3 nap):

• Láz, fejfájás
• Helyi bizsergés, fájdalom, égő érzés a harapás helyén
• Fáradtság, ingerlékenység
• Étvágytalanság, hányinger

Neurológiai szakasz (4–7. nap):

Két formája létezik:

1. Dühöngő (klasszikus) veszettség (~80%):

• Hidrofóbia (víziszony): görcsös nyelési reflex, víz látványára is roham
• Aero(fóbia) – légáramlatra is izomgörcs
• Zavarodottság, hallucinációk
• Dührohamok, erőszakos viselkedés, majd letargia
• Nyálfolyás (nyelési nehézség miatt)
• Görcsök, bénulás, kóma
• Szívmegállás, légzésleállás – halál

2. Bénulásos veszettség (~20%):

• Csendesebb lefolyás, fokozatos izombénulás
• Légzőizmok érintettsége → légzésleállás
• Gyakran félrediagnosztizálják (pl. Guillain–Barré-szindrómaként)
• Ugyanúgy halálos, de később alakul ki

Lefolyás – idővonal tünetes fázisban

Túlélés tünetes fázisban: rendkívül ritka (eddig csak néhány eset világszerte – pl. „Milwaukee-protokoll”, lásd lentebb)

Halálozás

• A tünetes veszettség gyakorlatilag 100%-ban halálos
• Az egyik leghalálosabb fertőző betegség, ha nem kezelik a lappangási idő alatt

Kezelés

Ha még nincsenek tünetek:

• Oltássorozat (PEP – posztexpozíciós profilaxis)
• Humán veszettség immunglobulin (HRIG)
• Teljes védelmet nyújthat, ha időben alkalmazzák

Ha már tünetek vannak:

• Jelenleg nincs biztos hatású kezelés
• Milwaukee-protokoll: kísérleti kezelés, mesterséges kóma, antivirális terápia → kevés (és vitatott) túlélő
• Csak 1–3 dokumentált túlélő volt világszerte

Megelőzés

• Oltás állatoknak (főként kutyák)
• Előzetes vakcina magas kockázatú személyeknek (pl. állatorvosok, barlangászok)
• Harapás után azonnali orvosi ellátás

Terjedés ma

• A világ legtöbb részén ellenőrzés alatt, de:
  • Afrika és Ázsia egyes területein évente több tízezer ember hal meg veszettségben
  • Leggyakoribb forrás: kóbor kutyák

Érdekesség – Túlélő

Jeanna Giese – az első ismert túlélő tünetes veszettséggel (2004, USA)

• A Milwaukee-protokoll keretében mesterséges kómába helyezték
• Azóta felnőtt, és veszettségmegelőzési aktivista
• Egyedi eset – a protokoll másoknál nem vált be rutinszerűen

A veszettség (rabies) szinte mindig állatoktól ered és nagyon ritkán fordul elő híres embereknél, főleg mivel a legtöbb országban oltással megelőzhető. Ennek ellenére történelmileg és modern korban is előfordultak esetek, amelyek ismertté váltak, de nem hírességek, inkább a körülmények miatt váltak ismertté.

1. Joseph Meister – az első ember, akit megmentettek veszettségtől

• 1885-ben, 9 évesen megharapta egy veszett kutya.
• Louis Pasteur és csapata kísérleti oltással kezelte – túlélte.
• Ő lett a világtörténelem első veszettségtúlélője, és Pasteur hősként emlegette.

2. Jeanna Giese – első ember, aki tünetes fázisból élte túl (2004, USA)

• 15 éves amerikai lány, denevérharapás után nem kapott védőoltást.
• Amikor a tünetek jelentkeztek, kísérleti Milwaukee-protokollt alkalmaztak.
• Túlélte, és azóta aktivista lett, világszerte tart előadásokat a veszettségről.
• Nem volt híresség korábban, de világszinten ismertté vált a gyógyulása miatt.

3. David Pinner – brit színész (téves hír, cáfolva)

• A 2000-es években felröppent pletyka, hogy denevérharapás után veszettséget kapott – ez nem bizonyult igaznak.