Rémisztő dolgot találtak az emberi vérben

A hosszú COVID, vagyis a COVID-19 után hónapokig fennmaradó rosszullét sokáig az orvosokat is tanácstalanná tette. A betegek gyakran számolnak be fáradtságról, gyengeségről, légszomjról és agyködről, miközben a laboratóriumi rutinvizsgálatok többnyire nem mutatnak kóros eltérést. Egy francia–dél-afrikai kutatócsoport azonban most gyanús jeleket talált a vérmintákban.

A Journal of Medical Virology folyóiratban megjelent eredményeik szerint a hosszú COVID-ban szenvedők vérében jóval több apró vérrög fordul elő, mint az egészségesekében, ráadásul hálószerű szerkezeteket is megfigyeltek.

A COVID-19 egyik legrémisztőbb következménye: mikrorögök a vérben

A kutatók úgynevezett „mikrorögöket” azonosítottak. Ezek apró, de makacs vérrögök. Bár jóval kisebbek, mint a sztrók vagy trombózis során kialakuló rögök, mégis képesek lassítani a vér áramlását a legvékonyabb erekben. A vizsgálatban 50 hosszú COVID-beteg és 38 egészséges önkéntes vérmintáját elemezték. A hosszú COVID-dal érintettek mintáiban csaknem hússzor több mikrorög jelent meg, ráadásul ezek nagyobbak voltak a szokásosnál - írja az origo.hu.

Ez rontja a vérkeringés hatékonyságát, és szerepet játszhat a fáradtság és az agyköd kialakulásában.

A vér „behálózása”

A másik fontos tényező a NET, vagy teljes nevén neutrofil extracelluláris csapda. Ez egy ragadós, DNS-ből és enzimekből álló háló, amelyet a fehérvérsejtek akkor bocsátanak ki, amikor kórokozókat próbálnak megállítani. Normális esetben a NET-ek gyorsan lebomlanak, miután elvégezték feladatukat.

Ha azonban túl sok keletkezik belőlük, vagy túl sokáig maradnak a vérben, zavarhatják a keringést és elősegíthetik a vérrögök kialakulását.

Korábbi kutatások már kimutatták, hogy hosszú COVID esetén ezeknek a hálóknak a szintje magasabb a szokásosnál.

Mi köze van a NET-nek a vérrögökhöz?

A vérminták vizsgálata során jól látszott, hogy e hálók beleszövődnek a kis vérrögök szerkezetébe. Ez az összekapcsolódás az egészséges mintákban is megjelent, ami érthető, hiszen a NET-ek a véralvadás természetes részei.

A hosszú COVID-os betegek vérében azonban sokkal erősebb volt a jelenség.

A kutatók szerint ez magyarázhatja, miért nem tudja a szervezet könnyen lebontani ezeket a mikrorögöket.

A NET-ekkel megerősített vérrögök ellenállóbbak lehetnek azzal a folyamattal szemben, amely normál esetben feloldaná a felesleges rögöket.

Biomarkerek a vérben

A hosszú COVID-os és az egészséges vérminták közti eltérés annyira jelentős volt, hogy egy mesterséges intelligencián alapuló program 91 százalékos pontossággal felismerte, ki tartozik a betegcsoportba.

Ez arra utal, hogy a mikrorögök és a NET-ek mennyisége és szerkezete biomarkerként működhet.

Vagyis olyan mérhető jelként, amely segítheti a hosszú COVID felismerését. Ez különösen fontos, mert a betegség sokféle panaszt okozhat, és a szokásos vizsgálatok gyakran nem mutatnak egyértelmű eltéréseket.

Jöhetnek az új kezelések?

A kutatók hangsúlyozzák, hogy ezek az eredmények még előzetesek. Egyelőre nem bizonyított, hogy a mikrorögök és a NET-ek okozzák a hosszú COVID tüneteit, vagy csupán a COVID-19 utáni hosszan tartó gyulladás jelei. További vizsgálatokra van szükség, hogy pontosan kiderüljön a kapcsolat.

• Ha azonban sikerül megérteni, hogyan függ össze a vérrögképződés, az immunrendszer működése és a hosszú COVID, akkor új kezelések jelenhetnek meg.

A jövőben akár célzottan is be lehet avatkozni a mikrorögök vagy a NET-ek túlzott termelődésébe, ami enyhítheti a fáradtságot, az agyködöt és más tartós panaszokat.