Ez a leghalálosabb betegség, amelyről talán még soha nem hallott

De van egy betegség, amely valamivel kevesebb nyilvánosságot kap, annak ellenére, hogy az 1980-as években bevezetett vakcina előtt a súlyos gyermekkori fertőzések jelentős oka volt: Hib.

A Hib-betegséget a B típusú Haemophilus influenzae nevű baktérium okozza. Először 1892-ben írta le Richard Pfeiffer, és akkoriban úgy gondolták, hogy ez az influenza oka, mivel a baktériumokat influenzás betegek köpetmintáiban találták meg. Jó gondolat volt, de most már tudjuk, hogy az influenzát vírus okozza.

Ezek az invazív fertőzések túlnyomórészt a gyermekeket érintik. Az oltás előtt úgy gondolták, hogy a baktériumok az egészséges gyermekek 0,5-3 százalékának orrában vannak jelen, de felnőtteknél feltűnően ritkák voltak.

Az invazív Hib-betegség akár 60 százaléka 12 hónapos kor előtt fordul elő, a 6-11 hónapos csecsemők között a leggyakrabban. A fiatalabb csecsemők védő antitesteket kaphatnak a méhlepényből és az anyatejből.

A Hib korábban a bakteriális agyhártyagyulladás leggyakoribb oka volt gyermekeknél, tünetei közé tartozik a láz, fejfájás, nyakmerevség és hányás. Súlyosabb esetekben ez rohamokhoz és kómához vezethet. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) szerint az esetek halálozási aránya az azonnali orvosi ellátáshoz és az antibiotikumokhoz való hozzáféréstől függően változik, de akár 40 százalék is lehet.

Az agyhártyagyulladás még a gyógyulás után is élethosszig tartó szövődmények kockázatát hordozza magában, beleértve a látás- és halláskárosodást. A Hib-betegség egyéb megjelenései közé tartozik az epiglottitis, a torok potenciálisan halálos duzzanata, a cellulitis, a tüdőgyulladás és a szeptikémia.

„Még orvosi kezelés mellett is körülbelül 1 gyermekből 20, akiknél Hib agyhártyagyulladás alakul ki” - magyarázza az Oxfordi Egyetem Vaccine Knowledge Projectje. „A vakcina bevezetése előtt a becslések szerint évente akár 1,500 Hib-betegség is előfordult az Egyesült Királyságban, ami évente körülbelül 900 agyhártyagyulladáshoz és 60 halálesethez vezetett.”

A Hib elleni vakcinát először 1985-ben vezették be az Egyesült Államokban, két évvel később pedig egy továbbfejlesztett változat jelent meg. A Hib elleni vakcinák inaktiváltak, és a baktérium egy kis részét tartalmazzák – elég ahhoz, hogy az immunrendszert jó válaszra késztesse, de nem eléggé ahhoz, hogy ténylegesen betegséget okozzon.

Manapság számos lehetőség létezik a Hib elleni oltásra, és ez sok országban a csecsemők immunizálási ütemtervének szokásos része. Az Egyesült Államokban ajánlott, hogy a gyerekek a vakcina típusától függően három-négy adagot kapjanak 2 hónapos, 4 hónapos, 6 hónapos korukban és 12 és 15 hónapos kor között. Az oltást általában nem tartják szükségesnek 5 év felettiek számára, kivéve néhány immunhiányos esetet.

Az ECDC idézi az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatait, amelyek szerint évente még mindig 3 millió súlyos Hib-betegség fordul elő világszerte. Az oltási lefedettséget jelenleg 78 százalékra becsülik, de óriási eltérések vannak, a WHO nyugat-csendes-óceáni régiója csak 34 százalékot ér el.

Ennek a vakcinának a lefedettségének javítása csak fontosabbá válik, mivel a H. influenzae antibiotikum-rezisztens törzseit most kezdik azonosítani - írja az IFLScience.