Egészség
Ettől függ, hogy meddig marad egészséges a szíve
Még a teljesen egészségesnek tűnő emberek testében is ott lehet
A McMaster Egyetem kutatói több mint 33 ezer felnőtt MRI-felvételeit elemezték, és megdöbbentő eredményre jutottak: azoknál is kimutatható volt az érfal-károsodás, akik egyébként nem voltak túlsúlyosak. A probléma forrása a viszcerális zsír, vagyis a belső szervek, például a belek, a máj és a hasnyálmirigy körül lerakódó zsírréteg. Ez a rejtett zsír nem látszik kívülről, de aktívan befolyásolja a szervezet anyagcseréjét és gyulladásos folyamatait. A kutatók szerint a viszcerális zsír és a májban lerakódó zsírszövet együttesen összefüggésbe hozható az érelmeszesedéssel, különösen az agyba vért szállító nyaki artériák megvastagodásával.
A BMI már nem elég: a normál testsúly sem garancia, ha rejtett zsírrétegünk van
A tanulmány egyik legfontosabb megállapítása, hogy a testtömegindex (BMI) önmagában nem megbízható mérőszám.
A BMI csak a testtömeg és a magasság arányát vizsgálja, de nem mutatja meg, hol helyezkedik el a zsír a szervezetben.
A kutatás szerint két azonos BMI-jű ember közül az, akinél több a viszcerális zsír, nagyobb kardiovaszkuláris kockázatnak van kitéve – még akkor is, ha kívülről teljesen fitnek tűnik.
"Ez a tanulmány figyelmeztető jel mindenkinek: a látszólagos egészség nem mindig egyenlő a valódi biztonsággal” – mondta a kutatást vezető dr. Sonia Anand kardiológus professzor.
Miért olyan veszélyes ez a „láthatatlan zsír”?
A viszcerális zsír gyulladásos anyagokat, úgynevezett citokineket bocsát ki, amelyek folyamatos irritációt okoznak az erek belső falán. Ez idővel érelmeszesedéshez vezethet; az artériák beszűkülnek, rugalmatlanná válnak, és könnyebben alakul ki vérrög vagy szívroham. A májban felhalmozódó zsír ehhez hasonlóan megzavarja a zsírok és cukrok feldolgozását, ami inzulinrezisztenciát és magas koleszterinszintet eredményezhet.
A kettő együtt pedig szinte észrevétlenül rombolja a keringési rendszert.
Hogyan deríthető ki, ha valakinek túl sok a rejtett zsírja?
A kutatók szerint a hagyományos mérőeszközök, például a mérleg vagy a derékkörfogat, nem mutatják meg a belső zsír mennyiségét.
A legpontosabb módszer az MRI-vizsgálat, de az orvosok szerint ultrahang és CT is adhat hasznos támpontot.
Egyes laborvizsgálatok – például az emelkedett triglicerid-szint, a májenzimek vagy az inzulin-rezisztencia jelei – szintén utalhatnak arra, hogy a szervezetben több a rejtett zsír a kelleténél.
Mit tehetünk a rejtett zsír ellen?
A kutatók hangsúlyozzák: a jó hír az, hogy ez a fajta zsír mozgással és életmódváltással csökkenthető.
- A rendszeres aerob mozgás (például gyors séta, futás, úszás) segít lebontani a belső zsírt.
- Az egészséges, zöldségekben gazdag étrend, kevés hozzáadott cukorral és finomított szénhidráttal, szintén csökkenti a viszcerális zsír mennyiségét.
- A krónikus stressz és alváshiány kerülése is fontos, mert ezek fokozzák a kortizol-termelést, ami elősegíti a zsírlerakódást a hasüregben.
"Nem csak az számít, mennyi zsír van rajtunk – az is lényeges, pontosan hol található az a zsír” – fogalmazott Anand professzor.
A láthatatlan ellenség, ami mindenkit érinthet
A kutatók szerint a következő évek egyik legfontosabb feladata az lesz, hogy a rejtett zsírrétegek felismerése bekerüljön a rutin egészségügyi vizsgálatok közé. A cél nem csupán a szívbetegségek és a sztrók megelőzése, hanem annak tudatosítása is, hogy a látszólag fitt megjelenés nem garancia a belső egészségre - írja az origo.hu.
