Egészség

Kiderült, miért szenvednek jobban a nők a migréntől

A migrén egy bonyolult idegrendszeri állapot

A migrén nem pusztán fejfájás, hanem egy bonyolult idegrendszeri állapot, amelyet hormonális változások, stressz, alváshiány és genetikai hajlam is befolyásolhat. Ráadásul a nők körében gyakoribb, mint a férfiaknál: egy ausztrál kutatás szerint minden harmadik nő szenved a migréntől.

Kiderült, miért szenvednek jobban a nők a migréntől
Képünk illusztráció
Fotó: Science Photo Library via AFP/Igor Stevanovic

A migrén sokkal összetettebb, mint egy erős fejfájás. A betegség során az agy rendellenesen dolgozza fel az érzékszervekből érkező információkat, emiatt az érintettek fokozottan érzékenyek a fényre, a hangokra, sőt még az illatokra vagy a tapintásra is – írja az Origo.

Egyeseknél a roham idején a szagok is kiválthatják a fejfájást, másoknál a zaj vagy a vakító fény okoz panaszt. A rohamok akár három napig is eltarthatnak, és nemcsak a lüktető fájdalom a jellemző, hanem a szédülés, hányinger, kimerültség és koncentrációzavar is. A szakértők szerint nem a fájdalom helye vagy erőssége alapján diagnosztizálják a betegséget, hanem a kísérő tünetek sokasága alapján.

A hormonháztartás átalakulása miatt a nők kétszer-háromszor gyakrabban tapasztalnak migrént. Ez az időszak az, amikor a szervezet elkezdi nagy mennyiségben termelni a nemi hormonokat – a férfiaknál főként tesztoszteront, a nőknél ösztrogént és progeszteront. A tudósok szerint azonban nemcsak a hormon típusa a lényeg, hanem az is, hogyan ingadozik. Az ösztrogénszint hirtelen esése például közvetlenül kiválthatja a rohamokat.

Sok nő tapasztalja, hogy a menstruáció előtti napokban erősödnek a fejfájásos tünetei. Ennek hátterében az áll, hogy a havi ciklus bizonyos szakaszaiban az ösztrogénszint drasztikusan lecsökken. Sokan már ebből meg tudják jósolni, mikor érkezik a menstruáció: a migrén gyakran a vérzés előtt néhány nappal kezdődik, és a hormonális egyensúly visszaállásával enyhül.

A hormonális változások megzavarják az agy elektromos működését, és elindíthatják a migrénhez vezető folyamatokat. Az egyik kulcsjelenség az úgynevezett kortikális terjedő depresszió – egy lassan terjedő elektromos hullám, amely az agy bizonyos területeit ideiglenesen „lelassítja”. Az ösztrogénszint csökkenése ezen kívül hatással van a háromosztatú idegre (trigeminus) is, ami a migrénes fájdalom fő idegpályája.

A terhesség alatt a hormonális rendszer teljesen átalakul, ami eleinte súlyosbíthatja a migrénes panaszokat. A várandósság első trimeszterében sok nő tapasztal fokozott rohamokat, ám a második és harmadik harmadban a helyzet általában javul. A szülés után azonban az ösztrogén és progeszteron szintje drasztikusan visszaesik, ami újabb erős migréneket idézhet elő.

A menopauzát megelőző időszak, azaz a perimenopauza szintén nem könnyű: ilyenkor a petefészek működése hullámzó, az ösztrogén szintje össze-vissza változik, ami kiszámíthatatlan migrénes időszakokat okozhat.

A hormonális fogamzásgátlók és a menopauzában alkalmazott hormonpótló terápiák egyes nőknél segítenek stabilizálni a hormonszintet, másoknál viszont fokozzák a fejfájást. A szakértők ezért mindig személyre szabott megközelítést javasolnak: van, akinél a hormonpótlás enyhíti a rohamokat, másnál viszont pont az váltja ki őket.

A kutatások szerint a migrén gyakran az anyai ágon öröklődik, mivel az anyák adják tovább a mitokondriumokat, vagyis az energiaellátásért felelős sejtszervecskéket. A migrénes emberek mitokondriumai kevesebb hatékony enzimet tartalmaznak, ezért az agyuk energiahiányos állapotban van. Ez a hiány a roham alatt tovább fokozódik, ami súlyosabb fájdalmat eredményez. Ez magyarázza, miért vált ki rohamot a stressz, az alváshiány, a kimaradt étkezés vagy az érzelmi feszültség.

A nők körében a migrén gyakran együtt jár szorongással vagy depresszióval, amelyek szintén a hormonális és pszichés terhelés következményei lehetnek.

Kapcsolódó írásaink