„A ChatGPT hamarabb felismerte a betegségem, mint az orvos”

Idén augusztusban egy 17 éves amerikai tinédzser, Lance Johnson arra riadt fel az éjszaka közepén, hogy kínzó fájdalom gyötri hastájéka jobb oldalán. Eleinte úgy hitte, csupán a vacsorára elfogyasztott pizza és jégkrém okozza a panaszt, öt álmatlanul töltött órával később mégis úgy döntött, ideje lenne szakemberrel konzultálnia. Mint azt a Time írja, Johnson e ponton a lehető legközelebbi helyre fordult segítségért: megkérdezte a ChatGPT-t.

„Leírtam neki, hogy mit ettem előző éjszaka, hogy hol és milyen fájdalmat érzek, illetve rákérdeztem, hogy vajon nem csak a gyomrom rakoncátlankodik-e. A fájdalom időtartamával és helyével érvelve azonban azt válaszolta, hogy úgy hangzik, mintha vakbélgyulladásom lenne” – emlékezett vissza a Phoenixben élő fiatal.

Johnson még váltott néhány üzenetet az MI-vel, majd annak tanácsát megfogadva felkereste a legközelebbi sürgősségi betegellátót. A kórházban aztán kiderült, hogy valóban begyulladt a féregnyúlványa, sőt, sürgős műtéti beavatkozásra szorul. „Azelőtt semmit sem tudtam a vakbélgyulladásról. Még azt sem tudtam, hogy a hasam jobb alsó részén helyezkedik el” – vallotta be, hozzátéve: orvosait is meglepte, hogy a ChatGPT megelőzte őket a probléma felismerésével.

Johnson esete nem egyedi. Különböző felmérések szerint egyre többen támaszkodnak egészségügyi kérdésekben a nagy nyelvi modellekre (LLM), mint amilyen az OpenAI által fejlesztett ChatGPT is. A Michigani Egyetem egy idén nyáron publikált kutatása például arra az eredményre jutott, hogy az 50 év felettiek körében átlagosan minden hetedik felnőtt rendszeresen a mesterséges intelligenciától vár választ egészséggel kapcsolatos kérdéseire, míg a 30 év alattiak körében minden negyedik. Ugyancsak beszédes adatokkal szolgál az Óbudai Egyetem kutatóinak egy idén áprilisban megjelent tanulmánya. Összesen 200 magyar felnőtt körében végeztek kérdőíves felmérést még 2024 májusában a 40 év feletti korosztályból. A válaszadók közel fele (47 százaléka) megbízható forrásnak tartotta a ChatGPT-t, és még többen (55 százalék) gondolták úgy, hogy pozitív hatással van a társadalom egészségügyi ismereteire. Ami pedig igazán megdöbbentő, hogy a megkérdezettek negyede gyakrabban tesz fel egészségügyi kérdéseket a ChatGPT-nek, mint orvosnak, illetve 40 százalékuk szívesebben fordul az MI-hez nagyon személyes vagy kényelmetlen ügyekben, mint valódi szakemberhez.

A mesterséges intelligencia iránt táplált széles körű bizalmat támasztja alá a KPMG tanácsadócég 2025-ös tematikus jelentése is, amely 47 országból több mint 48 ezer résztvevő válaszain alapul. A kutatásban mintegy ezerfős reprezentatív mintával Magyarország is részt vett, és a hazai válaszadók több mint fele (54 százalék) saját bevallása szerint hajlandó megbízni a mesterséges intelligenciában. Sőt, ha kifejezetten az egészségügyi területén való alkalmazásról van szó, akkor már a megkérdezettek kétharmada nevezhető bizakodónak. A jelentés szerzői szerint ez utóbbi magas arány részben annak is szól, hogy az egészségügy iránt alapvetően is nagyobb a bizalom, illetve nagyobb a ráutaltság, és ez az MI megítélésében is visszaköszön. Ugyanakkor érdemes hozzátenni, hogy az elmúlt időszakban egyre több olyan kutatás jelenik meg, amely szerint a mesterséges intelligencia bizonyos esetekben akár az orvosokkal is képes lehet felvenni a versenyt, ami szintén bizalomnövelő tényező lehet. A Semmelweis Egyetem kutatói például a közelmúltban arról számoltak be, hogy kísérleteik szerint a ChatGPT ötödik verziója (GPT-4o) kiemelkedően hatékony a bőrbetegségek felismerésében: az aknét és a rosaceát átlagosan 93 százalékos pontossággal azonosította be.

Mindazonáltal fontos hangsúlyozni, hogy a nagy nyelvi modellek semmilyen körülmények között nem pótolják az orvosi konzultációt. Annál is inkább, mert fennáll a kockázat, hogy válaszaik pontatlanságokon alapulnak vagy elavult információkból táplálkoznak, és így az eredmény is félrevezető lehet, valamint hamis biztonságérzetet kelthet, vagy egyéb módon idézhet elő egészségügyi veszélyhelyzetet.

Egy, az Annals of Internal Medicine Clinical Cases című folyóiratban idén augusztusban megjelent esettanulmány kirívó példája ennek. A tanulmány egy 60 éves férfi történetét mutatja be, aki súlyos pszichiátriai és enyhébb fizikai tünetekkel került kórházba, miután a ChatGPT-től kért tanácsot étrendje javításához. Egészen pontosan arra volt kíváncsi, hogy mivel helyettesíthetné a konyhasót, azaz a nátrium-kloridot, amelynek káros hatásairól több helyen olvasott előzetesen. Az MI a nátrium-bromidot javasolta alternatívaként. Ez egy külsőre valóban hasonló megjelenésű sófajta, és bár előfordul gyógyszerek összetevőjeként is, zömében inkább ipari területen és tisztítási célokra alkalmazzák. Az idős férfi ezzel váltotta ki étrendjében a konyhasót, három hónappal később pedig kórházba került. Addigra erős paranoia és hallucinációk kínozták, amit bromizmus, azaz bromidmérgezés idézett elő nála.

Egy szó, mint száz, hiába tűnik komfortos megoldásnak, hogy háziorvosunk felkeresése helyett a ChatGPT-től kérjünk tanácsot különböző egészségügyi problémáink kapcsán, nem szabad százszázalékosan megbízni az általa adott válaszokban, mert könnyen tévedhet. Ugyanakkor, mint azt Lance Johnson esete is megmutatja, időnként igenis hasznos támogatást nyújthat a mesterséges intelligencia, még ha meggyógyítani nem is tud. A Time által megkérdezett egészségügyi szakemberek is arra hívják fel a figyelmet: az MI-platformok kifejezetten hasznosak lehetnek, de csak úgy, ha tudjuk, hogyan használhatjuk őket biztonsággal. Az alábbiakban ehhez mutatjuk be az orvosok tanácsait.

A nagy nyelvi modellek különösen hasznosak lehetnek, ha tényszerű, általános orvosi kérdésekre keresünk választ – véli dr. Adeel Khan hematológus-onkológus és epidemiológus szakember. Példaként említi a mielóma multiplex nevű daganatos megbetegedést, amelynek kapcsán megkérdezhetjük akár a nyelvi modellektől, hogy mi a plazmasejtek funkciója a szervezetben, vagy hogy mi történik, ha ezek a sejtek mutálódva rosszindulatú elváltozást idéznek elő.

A lényeg, hogy az ilyen kérdések nem személyre szabottak, így a helyes válaszadás sem igényel kontextust az életkorra, nemre vagy egészségi állapotra vonatkozóan. Ugyanígy érdeklődhetünk akár gyógyszerek gyakori mellékhatásairól, vagy arról is, hogy mire számíthatnak a statisztikák szerint az említett betegség érintettjei. „Egyelőre a mesterséges intelligenciát az orvosi és terápiás tények széles körű megismerésére érdemes használni” – mondja a szakorvos. Ha viszont valaki személyre szabott tanácsokat keres, úgy az MI által adott válaszokat csak kiegészítő információként célszerű értelmezni, semmiképpen sem az orvosi ellátás helyettesítőjeként. Magyarán az így szerzett információk inkább csak további kérdések alapját képezzék egy következő orvosi konzultáció során.

Kérdéseink megfogalmazása során viszont igenis érdemes személyre szabott beszélgetést folytatni a nyelvi modellekkel – írta meg a hazipatika.com. Ha például egy diagnózis jelentésére vagyunk kíváncsiak, akkor a kérdésben fejtsük ki azt is, hogy korunknak, iskolai végzettségünknek megfelelő stílusú választ várunk, nem valamiféle orvosi szakszöveget – javasolja dr. Colin Banas belgyógyász, a DrFirst egészségügyi technológiai vállalat vezető orvosa. Fogalmazhatunk tehát akár így: „48 éves férfi vagyok, egyetemi végzettséggel, és szeretném megérteni, pontosan mit jelent a mielóma multiplex diagnózisa, illetve milyen kezelési lehetőségek jöhetnek szóba.” Minél több részletet és háttérinformációt adunk meg az eszköznek – beleértve például korábbi betegségeinket vagy a családi kórtörténetet –, annál valószínűbb, hogy valóban releváns információkat közöl majd a válaszában.