Egészség
Felfedezték az agy egyik titkos kapcsolóját, amely lekapcsolja az éhséget
Új kutatások szerint így működik az étvágy-szabályozás belülről
MC4R: központi szereplő az étvágy szabályozásában
Az MC4R (melanokortin-4 receptor) nevű receptor az MSH nevű peptidhormon hatására aktiválódik, és kulcsfontosságú szerepet játszik az éhségérzet szabályozásában. Az MC4R gén mutációi az egyik leggyakoribb genetikai oka a súlyos elhízásnak.
„Az MC4R aktív formájának 3D-s szerkezetét korábbi kutatásainkban már feltártuk – például azt, hogyan kapcsolódik hozzá a setmelanotid nevű gyógyszer –, így most sokkal jobban értjük a receptor működését” – mondta Dr. Patrick Scheerer, a németországi CRC 1423 kutatási központ projektvezetője és a tanulmány társszerzője. A setmelanotid egy jóváhagyott gyógyszer, amely aktiválja az MC4R-t, így csökkenti az éhségérzetet.
„Büszkék vagyunk rá, hogy központunk ezúttal a receptor szállítási és elérhetőségi mechanizmusainak megértéséhez is hozzájárult” – tette hozzá Prof. Annette Beck-Sickinger, a CRC 1423 szóvivője és a tanulmány társszerzője. Az interdiszciplináris kutatásban a központ öt projektje vett részt.
Az MRAP2 szerepe a receptor működésében
A kutatók fluoreszcens mikroszkópiával és egysejt-képalkotással azt találták, hogy az MRAP2 fehérje alapvető fontosságú abban, hogy az MC4R eljusson a sejtfelszínre, ahol aztán hatékonyabban képes közvetíteni a teltségérzetet.
A felfedezés egy újabb rétegét tárja fel az éhségszabályozás folyamatának, és megnyithatja az utat olyan terápiák előtt, amelyek utánozzák vagy módosítják az MRAP2 működését – ez pedig segíthet az elhízás és más anyagcsere-betegségek kezelésében.
Prof. Heike Biebermann, a Charité egyetem gyermekendokrinológiai intézetének kutatója és a tanulmány egyik vezető szerzője elmondta: „Ez a nemzetközi és interdiszciplináris együttműködés többféle kísérleti módszert és nézőpontot egyesített, hogy feltárja az étvágy szabályozásának kulcsfontosságú élettani és kóros mechanizmusait.”
Innovatív bioimaging-technológiák a kutatásban
A tanulmány másik vezető szerzője, Dr. Paolo Annibale, a skóciai University of St Andrews fizikus oktatója kiemelte: „Ez a projekt izgalmas lehetőséget adott arra, hogy többféle képalkotási eljárást alkalmazzunk egy élettanilag releváns kontextusban. Az elmúlt években tökéletesítettük ezeket a módszereket, hogy még pontosabban tudjuk vizsgálni a sejtekben zajló molekuláris folyamatokat.”
A kutatásban német, brit és kanadai kutatócsoportok vettek részt, akik egyesítették szakértelmüket az élősejtes mikroszkópia, molekuláris farmakológia és szerkezetbiológia területéről. Az eredmények rávilágítanak arra, hogyan szabályozzák a sejtek receptorainak elérhetőségét és működését.
