A generációk együttműködése elengedhetetlen a rák elleni küzdelemben

Beneda Attila a mellrák elleni küzdelem hónapja alkalmából szervezett tanácskozáson úgy fogalmazott: a család meghatározó jelentőségű abban, hogy a betegséggel érintettek útja a lehető legkevésbé legyen göröngyös. Felhívta a figyelmet arra, hogy a családban való lét segít abban, hogy az ember kevésbé betegedjen meg, és jobban gyógyuljon.

A helyettes államtitkár közlése szerint a daganatos betegségek témájában rengeteg tévhit kering, mivel „minden és annak ellenkezője is” megtalálható az interneten. Ilyen tévedés például, hogy a mammográfiai vizsgálat maga is rákot okoz, illetve tévhit az is, hogy a mellrákkal való szembesülés egyből katasztrófát jelent az érintettek számára - magyarázta.

Beneda Attila hangsúlyozta: mindez oda vezetett, hogy az ingyenes, és a legtöbb országénál szélesebb körű egészségügyi szűrések részvételi aránya az elmúlt húsz évben csökkent Magyarországon. Ebben hihetetlen felelőssége van mindenkinek - húzta alá, megjegyezve: intenzív és hatékony társadalmi aktivitás szükséges ahhoz, hogy ez a trend megváltozzon.

Beneda Attila azt mondta, a szakma teszi a dolgát, és a szakmapolitikák együttműködése is megvan, ugyanakkor jobb kommunikációra és civil kurázsira is szükség van ahhoz, hogy a daganatos betegségek témája is színtéren legyen a sok „kevésbé fontos, de hangosabb ügy” között.

Bidló Judit, az egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkár fontosnak nevezte, hogy a diagnózis felállításánál használják a legkorszerűbb, legújabb technológiákat, mert ezek gyökeresen megváltoztatják a betegség lefolyását. Felhívta a figyelmet arra, hogy míg korábban csak emlődaganatról beszéltek, ma már húsznál is több altípusát tudják megkülönböztetni.

A helyettes államtitkár rámutatott: a molekuláris szinten alkalmazott diagnosztikai eszközök alapozzák meg, hogy olyan terápiát tudjanak alkalmazni, ami a legtöbb „egészségnyereséget” biztosítja a beteg számára.

Dank Magdolna, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója hangsúlyozta: az emlőrák ma Magyarországon a nők leggyakoribb daganatos betegsége, ám időben felismerve gyógyítható. Hozzátette: a mellrák jelentős egészségügyi, pszichológiai és gazdasági terhet is jelent, a betegség korai felismerése és a korszerű kezelés ugyanakkor életeket, családokat, közösségeket menthet meg. „A korai felismerés nemcsak orvosi siker, hanem gazdasági befektetés is az emberi életbe” - húzta alá.

A főigazgató szavai szerint a Mellrák Koalíció fő célja, hogy az egészségügyi, tudományos, gazdasági és civil szereplőket egy irányba mozdítsa: a korai felismerés, a korszerű gyógyítás és a méltó életminőség felé. Céljuk, hogy egyesítsék az erőforrásokat, a tudást és a társadalmi akaratot annak érdekében, hogy minden nő esélyt kapjon a gyógyulásra - fűzte hozzá.

Fontosnak nevezte az edukációt annak érdekében, hogy a nők ne féljenek a szűréstől, hanem éljenek vele. Ehhez, mint mondta, egységes kommunikációra és hiteles, közérthető, de tudományos alapokon nyugvó üzenetekre van szükség, továbbá gyors, átlátható betegutakra, valamint a kutatás és innováció támogatására.

Dank Magdolna az edukációval kapcsolatban külön kiemelte: meg kell tanítani a fiatal orvosokat arra is, hogyan közöljék a rossz hírt a betegekkel és családjukkal. Korábban ilyen felkészítés nem volt - mutatott rá, hozzátéve: a betegellátás kapuőrei a háziorvosok, ezért ők is meg kell, hogy kapják a legfontosabb információkat a daganatos betegségekről. A Semmelweis Egyetemmel együttműködve már zajlik a háziorvosok onkológiai képzése - jegyezte meg.

A főigazgató hangsúlyozta: az emlőrák a legtöbb esetben még áttét esetén is „megszelídíthető”, krónikus betegséggé „konvertálható”.

Kiemelte: a jövőkép egy olyan Magyarország, ahol a diagnózis nem félelmet kelt, hanem reményt ad, illetve ahol minden nő tudja, hogy számíthat az orvosára, intézményére, közösségére. Ahol az egészségmegőrzés nem kampány, hanem mindennapi szemlélet - szögezte le.

„Nemcsak betegséget gyógyítunk, hanem bizalmat, hitet és jövőt teremtünk” - mondta.

Alexander Renggli, Svájc budapesti nagykövete azt mondta: a mellrák nemcsak betegség, érzelmi, pszichológiai és társadalmi terheket ró a családokra.

„Svájc elkötelezett ebben a kihívásban, évek óta hozzájárulunk a magyar egészségügyi rendszer megerősítéséhez” - jelentette ki, hozzátéve: a Svájci Hozzájáruláson túl magáncégek is bekapcsolódtak ebbe, például a Roche vagy a Novartis gyógyszeripari vállalatok.

A nagykövet jelezte: ma egy újabb svájci partner, a Ringier is csatlakozik a szövetséghez. Széles körben terjesztett női magazinjai révén a cég meghatározó szerepet vállalhat az előítéletek és a megbélyegzés lebontásában az oktatás és a tájékoztatás révén - magyarázta, hangsúlyozva: csakis a jól informált emberek képesek helyes döntést hozni.

Alexander Renggli kiemelte: a mellrák elleni küzdelem nem kizárólag orvosi kérdés, hanem a politika, a tudomány, a társadalom, a gazdaság közös erőfeszítése. „Minden statisztikai szám mögött ott áll egy nő a saját történetével, reményeivel, félelmeivel, és ott van a család, aki szereti őt” - fogalmazott.