Meglepő hasonlóságot találtak a hajléktalanok és az élsportolók között

„Egy eddig főként csak kontaktsportokból ismert agyi elváltozást, az úgynevezett krónikus traumás enkefalopátiát azonosítottak hajléktalanokban a Semmelweis, a Torontói és az ausztrál Macquarie Egyetem szakemberei. A világon ez az első átfogó kutatás, amelyben elhunyt hajléktalan emberektől származó agyszöveti mintákat vizsgáltak” – olvasható a Semmelweis Egyetem oldalán megosztott közleményben.

A rendelkezésre álló információk szerint a CTE ismételt fejsérülések következtében alakul ki, egyelőre azonban csak boncolás után lehet diagnosztizálni. „Az agyban egy tau nevű fehérje rakódik le jellegzetes mintázatban, ami az agysejtek pusztulásához, majd idővel viselkedészavarokhoz, hangulatingadozáshoz, agresszióhoz, memória- és mozgásproblémákhoz vezethet” – írták.

A mostani nemzetközi kutatás vizsgálati alanyai 41 és 67 év közötti életkorukban elhunyt, hajléktalan személyek voltak, többségében férfiak. A 34 eset közül négyben egyértelműen kimutatták a 2015-ös Concussion című film alaptémáját adó kórképet, két további esetben pedig részleges, de hasonló elváltozásokat mutattak ki. Ez volt az első olyan alkalom, hogy Európában, nem sportolói populációban is igazolták a betegség jelenlétét. Fontos információ, hogy a vizsgált alanyok közül senki sem volt hivatásos sportoló vagy katona – ez tehát arra utal, hogy a mindennapi életben elszenvedett ismételt fejsérülések is elégnek bizonyulhatnak ahhoz, hogy kialakuljon az említett agyi károsodás.

„Eredetileg Alzheimer- vagy Parkinson-kór korai jeleit kerestük a mintákban, ehelyett teljes meglepetésünkre CTE-t fedeztünk fel olyan embereknél, akiknek semmi közük nem volt a kontaktsportokhoz. Ez is azt bizonyítja, hogy a mindennapok során ismétlődő, kisebb-nagyobb fejsérülések is összeadódhatnak egy életen át, és hasonló folyamatokat indíthatnak el, mint a kontaktsportot űzőknél” – magyarázta dr. Danics Krisztina, a Semmelweis Egyetem Patológiai, Igazságügyi és Biztosítási Orvostani Intézetének adjunktusa, a tanulmány első szerzője.

A nemzetközi kutatócsoport szerint a következő lépés az olyan diagnosztikai módszerek kifejlesztése lehet, amelyekkel a betegséget még élő személyeknél is fel lehet ismerni. A rutinszerű MRI-vizsgálat ugyanis jelenleg nem alkalmas a CTE diagnosztizálására – írta meg a hazipatika.com.