Egészség
A rákkutatás szent grálja?
Az áttétképzés folyamatának megismerése reményt adhat a daganatellenes kezelések fejlesztésében
A mitokondriumokat hagyományosan a sejt „erőműveként” tanítják az iskolában, mivel ezek állítják elő az energiát. Az utóbbi évtizedben azonban egyre több kutatás bizonyítja, hogy a mitokondriumok sokkal összetettebb szerepet töltenek be. Nemcsak energiát termelnek, hanem olyan anyagcsere-folyamatokat irányítanak, amelyek hatással vannak a sejtek növekedésére, túlélésére – és, mint most kiderült, a daganatok terjedésére is.
A Rockefeller Egyetem kutatói felfedezték, hogy a glutation – egy jól ismert antioxidáns – a mitokondriumokon belül segíti a ráksejteket abban, hogy elhagyják az eredeti daganatot, és új szövetekben telepedjenek meg. Ez a folyamat az áttétképzés egyik kulcsa, amely a rákhalálozások legfőbb oka világszerte.
Hogyan szolgálja az áttétképzést a glutation?
A glutationt eddig főként egészségvédő szerepéről ismertük:
- csökkenti az oxidatív stresszt,
- segíti a méregtelenítést
- és támogatja az immunrendszert.
A mostani vizsgálat azonban kimutatta, hogy a daganatsejtek egészen más módon használják ki ezt a molekulát.
A kutatók szerint a glutation nem egyszerűen antioxidánsként segíti a tumort, hanem egy ATF4 nevű génszabályozó fehérjét aktivál. Ez a fehérje lehetővé teszi, hogy a ráksejtek átvészeljék az oxigénhiányos, stresszes környezetet, amikor megpróbálnak beépülni egy új szerv szöveteibe. Vagyis a glutation egyfajta „indítókulcs” az áttét korai szakaszában.
Egy másik központi szereplő: az SLC25A39
A vizsgálatok során egy másik különleges fehérje, az SLC25A39 is nélkülözhetetlennek bizonyult. Ez a fehérje szállítja a glutationt a mitokondriumba. Ha a kutatók gátolták a működését, a daganatsejtek elvesztették az áttétképző képességüket.
Az áttétes emlőrákos betegek mintáiban ráadásul jóval magasabb volt ennek a fehérjének a szintje, és ez szoros összefüggést mutatott a betegség rosszabb kimenetelével. Ez azt jelenti, hogy az SLC25A39 nemcsak biológiai érdekesség, hanem fontos prognosztikai tényező is lehet.
Már tudjuk, mi lesz a fő célpont
A kutatók szerint mindez azt jelenti, hogy a jövőben olyan gyógyszerek fejlesztése válhat lehetővé, amelyek célzottan gátolják a glutation bejutását a mitokondriumba. Ezáltal megállítható lehet a daganatsejtek terjedése, ráadásul kevesebb mellékhatással, mint a hagyományos terápiák esetén.
A Rockefeller Egyetem laboratóriumában már korábban is foglalkoztak a glutation szállításának mechanizmusával. 2021-ben azonosították az SLC25A39 fehérjét, 2023-ban pedig kimutatták, hogy ez nemcsak szállító, hanem érzékelő is: képes szabályozni, mennyi glutation jusson be a mitokondriumba. Ez a tudás most óriási előnyt jelentett számukra az áttétképzés vizsgálatában.
A rákkutatás szent grálja?
A rákos halálozások legnagyobb részét nem maga az elsődleges daganat, hanem az áttétek okozzák. Éppen ezért az áttétképzés pontos mechanizmusának megértése a daganatkutatás egyik szent grálja. A mostani felfedezés nemcsak új tudományos ismeretet ad, hanem a klinikai gyakorlatban is áttörést hozhat.
A kutatók szerint a jövőben sokkal precízebben kell vizsgálni, hogyan működnek a sejtekben az egyes molekulák és anyagcsere-folyamatok.
Nem elég tudni, hogy „egy anyag szintje magasabb vagy alacsonyabb” – azt is meg kell érteni, melyik sejtszervecskében, milyen környezetben fejti ki hatását – írta meg az Origo.
